Charousek Rezső sakk-emlékverseny 2010

A verseny a jelentkezők létszámától függően 35 fő alatti nevezés esetén 7 fordulóból, 36 főnél több nevező esetén 11 fordulóból áll, egy-egy parti 5-5 perc. A győztes az, aki a legtöbb pontot szerzi. E versenyre is a szabálykönyvben leírt szabályok a mérvadók. Minden vitás kérdésben a versenybíróság dönt. A versenybíróság elnöke Horváth Gyula, 2009-ben Magyarország sakkprogramozó bajnoka.

A versenyen bárki részt vehet. Nevezni a helyszínen lehet, előzetesen október 15-én, pénteken 10 és 12 óra között, valamint a verseny napján 9-től 9.45-ig. A nevezési díj 300 Ft. Az 1-3. helyezettek díja érem, oklevél és könyvjutalom, a 4-6. helyezettek oklevelet és könyvjutalmat kapnak, a legfiatalabb versenyző, a legidősebb versenyző valamint a legeredményesebb női versenyző könyvjutalmat kap.

Charousek Rezső (Prága, 1873. - Nagytétény, 1900.) a 19. század utolsó éveinek egyik legtehetségesebb magyar mestere. Kassán jogászkodott, amikor a Makovetz Gyula alapította Budapesti Sakkszemle "távizeneti sakkversenyt" rendezett, melyen Charousek is részt vett, sőt Maróczyval együtt meg is nyert. Kassán erős játékosokkal játszott, sok csillogó ötlete, lendületes stílusa feltűnő volt. Húszéves korára érik erős játékossá, amikor Kassáról többször látogat Budapestre, és párosmérkőzéseken a legjobb mesterekkel (Makovetz, Maróczy, Exner) méri össze erejét. "Lángészsors volt az övé! Nélkülözésekkel telt rövid élet, és a dicsőség oszlopa előtt a kérlelhetetlen halál!" - írt róla Maróczy önéletrajzi könyvében. 1896-ban Maróczyval együtt újoncként részt vesz a nürnbergi versenyen, ahol királycselben legyőzi Laskert, a verseny győztesét! Legnagyobb sikere az 1896. évi budapesti millenáris nemzetközi versenyen holtversenyes elsősége az orosz Csigorinnal (12-ből 8,5 pont), megelőzve Maróczyt, Pillsburyt, Janowskit és Schlechtert. A következő évben is megelőzte Maróczyt a nagytétényi versenyen. 1897-ben Berlinben 20 résztvevő előtt győzött. Ám 1898 áprilisának végén súlyosan megbetegszik és a bécsi jubiláris versenyen már nem tud elindulni. 1898 augusztusában Kölnben 2-4. lett, holtversenyben az angol Burn mögött, akit a verseny után egy tanulságos királycselben legyőzött. Betegsége (tüdőbaj), majd korai halála megakadályozta abban, hogy a kor legnagyobbjai közé emelkedjen. Lasker mondása - "Érzem, hogy vele egyszer még mérkőzést kell vívnom a világbajnokságért" - nem volt alaptalan. Angliában és Németországban emlékkönyvben jelentették meg játszmáit. Gustav Meyrink osztrák író a Der Golem című regényével irodalmi emlékművet emelt Charouseknek. Az író is beteg volt, a regényben a sakkozó betegségét és szenvedéseit írta le.