Egy igazi sikersztori

December elején Demján Sándor - hazánk legsikeresebb vállalkozója, egyben a VOSZ elnöke - a Művészetek Palotájában adta át az arra érdemeseknek a díjat többek között Bakos Miklósnak, a vállalkozása területén elért kiemelkedő eredményeiért és közéleti tevékenységéért.

A kerületi vállalkozót a rangos díjra sokéves munkája eredményeképp a Budafok-Tétény Általános Ipartestülete terjesztette fel. A Borkő utcai Bakosfa épületét sokan ismerik a kerületben, de nem mindenki tudja, hogy egy 2000 négyzetméteres asztalosüzem és egy 1000 négyzetméteres barkácsáruház található falai között, mely utóbbi nemcsak árukészletben és választékban, de egy éve már nyitvatartási időben is felveszi a versenyt a multikkal, hiszen napi 12 órában várják a vevőket, a kerület lakóit.

Látogatásom alkalmával bepillantást kaptam nem csak az áruház, hanem a mögötte meghúzódó ragyogóan tiszta és rendezett üzem munkájából, végigjártuk az egész épületet egészen az alagsorban található fitneszteremig. Mire utunk végére értünk, kibontakozott az elmúlt huszonöt év története és aki mindezek mögött áll: Bakos Miklós a vállalkozó, a főnök és az ember.

Út a sikerhez

1984-ben a 26 éves asztalos egy egyszobás lakásból és egy szatyorra való szerszámmal eldöntötte, hogy önállóan próbál boldogulni a munkaerőpiacon. Ajtók és ablakok zárcseréje, apróbb faipari javítások jelentették a megélhetését. Mivel műhelye nem volt, komolyabb asztalosmunkákat nem vállalhatott, de minőségi munkavégzésének, kitartásának és megalkuvást nem ismerő természetének köszönhetően két éven belül ki tudott lépni a szürkegazdaságból. Megvásárolta egy asztalosműhely bérleti jogát a Móricz Zsigmond körtéren, majd megnyitotta az első barkácsüzletét. Ezt követte 1993-ban egy önálló faáru- és zárszaküzlet, 1995-ben a lapszabászat és 1997-ben egy biztonságtechnikai szakbolt a Körúton. Aztán a mérföldkő 2001., amikor megvásárolta a budafoki Borkő utcában üresen álló egykori pezsgőgyár épületét.

A folyamatos fejlődés oda vezetett, hogy ma a modern, számítógéppel vezérelt gépeknek köszönhetően évente sok ezer megrendelő igényét tudják teljesíteni, és a vállalat dinamikus növekedést tudott elérni még a gazdasági válság éveiben is. Ennek legfőbb oka talán az, hogy a vezetés előregondolkodott, válságstratégiát dolgozott ki, amelyet megosztott a dolgozókkal is: "Az árképzési politikánk lényege a minimális, de stabil árrés. Arra törekszünk, hogy a vevők kiszámítható, versenyképes árszinttel és tökéletes kiszolgálással találkozzanak az üzleteinkben. A 2007 óta tehermentes, ötszintes budafoki gyárterület lett az a biztos háttér, ahonnan építkezhetünk tovább. Itt rendeztük be többek között a cégközpontot. Az épület földszinti részén készült egy múzeum is, amelyben látható az asztalosipar története, számos letűnt asztalosszerszám, rég elfeledett munkaeszköz, valamint egy fotótörténeti kiállítás Budafok jellegzetes épületeiről, utcáiról, mesterségeiről."

Budafok és a kötődések

A kérdésre, hogy mennyire érzi magát lokálpatriótának, Bakos Miklós így válaszol: "Egyrészt az életem nagy részét itt töltöttem, hiszen itt voltam ipari tanuló az ??lőbútor Ktsz-nél. Édesapám itt, a Papírgyárban, édesanyám a Kádár Ktsz-nél dolgozott. Másrész 2001 óta ide köt a munka, az itt élőket kell elsősorban megszólítanom, hogy ne menjenek el egy nagy barkácsáruházba a város másik végébe, mert itt is mindent megtalálnak. Ezenfelül jó a kapcsolat az önkormányzattal, az Ipartestülettel és a helyi civil szervezetekkel is. Társadalmi szerepvállalásunk Budafok-Tétényben nagyon sokszínű, a Futafok versenyektől a Patak Party rendezvényekig, hiszen ez az a hely, ahol a legtöbb időt töltjük. Számomra nagyon fontos a kerületi összetartás."

Ma még általában a nagyobb cégeket jellemzi csupán, hogy van CSR-stratégiájuk (Corporate Social Responsibility, avagy a vállalatok társadalmi felelősségvállalása), de a Bakosfa Kft. mégis 2008 óta minden évben megkapja a kitüntető címet. A példamutató vállalati felelősségvállalás szigorú követelményeinek megfelelni tudó kisvállalat példája azt bizonyítja, hogy a felelősségvállalás nem csak a nagyok kiváltsága.

Ezen felül a cég két megváltozott munkaképességű kollégát is foglalkoztat, akik olyan hasznos munkát végeznek, amelyet maguk is élveznek. Egyikük csavarokat és szögeket csomagol, másikuk pedig a munka során keletkezett fahulladékot hasznosítja.

A ma több mint ötven embert foglalkoztató cég tulajdonosának hitvallása a kezdetek óta nem változott. A keleti harcművészet elkötelezett híve a szamuráj elveket követi az üzleti életben is, amelyek közül a legfontosabbak a tisztelet, a becsület és a hűség.

Scholtz Viktória