Budafok-Tétényben is megmozdult a föld

Az Inforadio híre alapján a füldrengés epicentruma Budapest és Győr között nagyjából félúton, több km mélyen volt, a rengés ereje a Richter-skála szerint 4,7-es volt. Személyi sérülésről nem számoltak be a hírügynökségek, kisebb anyagi károk keletkeztek.

Az 5-10 másodpercig tartó mozgás jól érezhető volt a kerületben is, erről a közösségi oldalak bejegyzései is tanúskodnak.

Adatok a Katasztrófa Információs Portálon és az USGS honlapján olvsahatók.

Az ekkora magnitúdójú földrengés hazánkban erősnek és viszonylag ritkának számít, utoljára 1985-ben, Berhidán volt ekkora rengés. Az komoly károkat okozott az épületekben.

Magyarország területén évente 100-120 kisebb földrengést regisztrálnak az érzékeny szeizmológiai hálózat segítségével. A rengések nagy része nem éri el az érezhetőség határát. Az ország területén évente négy-öt 2,5-3,0 magnitúdójú, az epicentrum környékén jól érezhető, de károkat még nem okozó földrengésre lehet számítani. Jelentősebb károkat okozó rengés 15-20 évenként, míg erős, nagyon nagy károkat okozó, 5,5-6,0 magnitúdójú földrengés 40-50 éves intervallumban pattan ki.

A Szeizmológiai Intézet tájékoztatása szerint Magyarországon a nagyobb, már épületkárokat okozó földrengések statisztikai gyakorisága 10-15 év. Ebből kifolyólag a Pannon-medence egy lemezperemi területhez képest nem számít aktívnak, a mért földrengések epicentrumainak eloszlása pedig rendszertelennek látszik. Az alacsony szeizmicitás azonban nem feltétlen jelenti a földrengések méretének csekélységét.

Történelmünk legjelentősebb földrengését 1763-ban, Komáromban regisztrálták, de találkozunk már a római korból származó feljegyzéssel is. A komáromi 6,3 magnitúdójú rengés következtében 63 ember életét vesztette, a város épületeinek egyharmada elpusztult. Érmelléket felszínen megjelenő töréssel 1834-ben 6,2-es, Kecskemétet pedig 1911-ben 5,6-os magnitúdójú rengés rázta meg. Eger tágabb környezetében, a Mátra és a Bükk alján több földrengés keletkezett az elmúlt évszázadokban. A legpusztítóbb rengés 1925. január 31-én reggel 8 óra 5 perckor pattant ki, majd 8 perc múlva követte az első utórengés. Az 1956-os dunaharaszti 5,6-os erősségű rengést - már műszerekkel - pontosan regisztrálták.

A Kárpát-medence külső peremein ennél jelentősebb szeizmikus tevékenység folyik, ilyen a Délkeleti-Alpok, a Nyugati-Kárpátok és a Délkeleti-Kárpátok területe; egy 1977-es, a Háromszéki-havasok környékén keletkezett 7,2-es magnitúdójú rengés például még Bukarest városában is katasztrofális károkat okozott.

Forrás: echotv.hu, mti.hu, atv.hu, foldrenges.hu, fuggetlenhir.hu, inforadio.hu, nemethzoltan.hu, youtube.com