Lakossági fórum a Hosszúréti-patak mederrendezéséről

A főváros képviselői 2009. június közepén írták alá az európai uniós támogatási szerződést a patakmeder rendezési munkálataira. A tervezett támogatás 1 054 000 000 Ft. A közbeszerzési eljárás első körben eredménytelen lett, ezért az eljárást meg kellett ismételni. A határidő az eredeti 2010. decemberi határidőről 2011. júliusra módosult.

Veresné Sz. Hortenzia, az UNITEF "™83 projektvezetője elmondta, hogy a beruházás egy EU-projekt része, ezért kizárólag olyan beruházások fedezhetők, amelyek a mederrendezéshez szorosan hozzátartoznak. A tervezéskor a vízszállító képesség és az érintett területek biztonságának növelése volt a cél árvíz esetén. A régebbi tervek egészen 1993-ig nyúlnak vissza. 2009-ben Törökbálint és Budaörs megbízásból újravizsgálták a felső szakaszon szükséges beavatkozásokat, ezen munkák során a tervezők megállapították, hogy az alsó szakaszon is be kell avatkozni. A környezetvédelmi engedély előírásai összhangban vannak a kerületi önkormányzat hosszú távú revitalizációs elképzeléseivel, hiszen a tervben szereplő kialakítás gyephézagos vagy ún. RENO burkolat, ami később növénytelepítéssel is ellátható.
A vízgyűjtő terület és mellékágak bemutatása során a tervező szólt a meglévő víztározókról, és felhívta a figyelmet a XXII. kerületi szűkületre, ahol a domborzati viszonyok és lejtés miatt a patak szűk területen keresztül jut el a dunai torkolathoz. A jelenlegi vízszállító képesség az átépítés révén megduplázódhat. Ennek eléréséhez több szakaszon a kertek végében nélkülözhetetlen védőfalak (parapetfalak) építése. A déli oldal két kisebb szakaszán a parapetfalak megépítése mellett sem biztosítja a villamospálya magassága a teljes védelmet, itt elképzelhető kiöntés az Ady Endre utca felé. Megállapítható, hogy a beruházás megvalósításával az árvízvédelmi biztonság a mederszakaszon jelentősen megnőne. Az épülő létesítmények magukban foglalják az új meder (hálóba foglalt termésköves kialakítás), a védőfalak, a hidak ki-, illetve átépítését. Útépítési munka a hidak környezetében várható. Jelentős számú, kb. 10 közműátvezetést kell megépíteni a meder alatt.

A környezetrendezési terv készítője, Zilinszky Jolán elmondta, hogy a terv készítésekor a revitalizációs szempontokat megfelelően figyelembe vették. Megvizsgálták a hatályos előírásokat, a patak tágabb környezetét, illetve javaslatokat mutattak be a patakpart növényzettel való ellátása. Képeken bemutatta a Biatorbágyon bemutatott, hasonló köves kialakítás jelen állapotát. A kőrakatok növényesítésére több javaslatot tett. A településképi jelentőségű fákat megtartják, több esetben a fák megvédhetők kalodázással. A fakivágási és fapótlási tervben lesz ez a kérdés rendezve. A fapótlás többsége telken belül nem valósítható meg műszaki okok miatt, de a környező utcákban vagy a BKV telephelyén lehetőség van erre. Az elbontandó kerítések helyett építendő védőfalakat növényekkel lehet befuttatni. Környezetrendezésre javasolt terület a BKV-telep területe, a Méhész utcai patakpart, a Honfoglalás utcai játszótér környezete, a Péterhegyi úti hídnál. Ezekre később szükség esetén részletes terveket kell készíteni.

Kőrösi Gábor tervező mutatta be a tömegközlekedés megszervezésére tett javaslatot. A 41-es villamos ideiglenes, egyvágányú pályán közlekedne a munkálatok teljes idejében, de ez nem érintené a villamosok járatsűrűségét. A 141-es busz a hídépítési munkák miatt előreláthatóan a Leányka utcán keresztül két irányban közlekedne, állandó rendőri irányítás mellett.

A gyalogosforgalmat ideiglenes gyalogoshidak szolgálnák ki. A lakók többsége aggodalmának adott hangot. Ezeket Szántó Tamás, a Rózsavölgy Egyesület patak munkacsoportja képviseletében elmondott felszólalása foglalta össze a legjobban. Kiemelte, hogy a 2010. május 30-ai árvíz, ami korábban soha nem történt, arra figyelmeztet, hogy az elsődleges feladat az árvíz megismétlésének megakadályozása. Kijelentette, hogy az akkori árvíz nemcsak a XXII. kerületben, hanem több szakaszon és településen történt. Rózsavölgyben kb. 100 ingatlan került víz alá. Véleménye szerint ennek oka a vízgyűjtő terület folyamatos beépülése, az itt megvalósuló nagyberuházások és az emiatt megnövekedő csapadékvíz-terhelés. A megvalósító cégek nem hajlandók megépíteni a szükséges árvízvédelmi beruházásokat. Az egyetlen pozitív példa az OTP-lakópark, ahol a záportározót ténylegesen megépítették. Sérelmezi, hogy a Tóváros vízfelülete sem tudja ellátni a feladatát. Felhívta a figyelmet, hogy az árvízvédelmet szélsőséges esetben ez a beruházás sem tudja majd ellátni. Véleménye szerint a vízgyűjtő területtel kell foglalkozni, és nem a patak kerületi szakaszával, mert a probléma lényegét a beruházás nem oldja meg. Szabolcs Attila polgármester megpróbálta az érintett településeket az ügyben együttműködésre bírni, de ez rövid távon nem hozhat megoldást. A tervezett beavatkozás szükséges, de nem elégséges, ugyanakkor veszélyezteti a patak zöldfelületét. A gabionos megoldással kapcsolatban felvetette aggályait: a paplan kimozdulása rossz megépítése esetén veszélyeket hordoz, fél attól, hogy a növényzet nem fog megjelenni a patak medrében. Aggasztja a rövid határidő, feltételezi, hogy ez a minőség rovására mehet. Megemlítette, hogy a legalsó szakasz átépítésének a hiánya, illetve a Duna visszaduzzasztása jelenti az igazi veszélyt. A pénzek átcsoportosítására tett javaslatot, szerinte inkább új gátat kellene építeni a Tóváros térségében.

Sápi Zsolt kifejtette, hogy az alsó áteresz a fő gond, aminek átépítése nélkül véleménye szerint a víz feltorlódhat. Kérte az alsó átereszek átépítését, ami szerinte nagymértékben megoldaná a problémát. Felhívta a figyelmet arra, hogy 2008 óta már többször volt magasabb vízszint, számíthatunk ennek megismétlődésére.

Szabó Miklós felvetette a meglévő közműátvezetések problémáját, aminek megszüntetése szükséges. A hidakat véleménye szerint át kell építeni. Elmondta, hogy nem bízik a majdani zöldfelületekben és azok fenntartásában. Fél a kivitelező által alkalmazott munkálatoktól, a majdani minőségtől. Benedek István a nagynyomású gázvezeték és a teherforgalom kockázataira hívta fel a figyelmet.

Szabolcs Attila polgármester zárszavában elmondta, hogy az önkormányzat tudja, hogy a probléma megoldásához a vízgyűjtő területen több egyéb beavatkozásra is szükség lesz. Ezzel kapcsolatban az egyeztetés megindult, de a források, pályázati lehetőség még nincsen. Ennek ellenére nem tehetjük meg, hogy 5-10 évet várjunk ezen milliárdos nagyságrendű beruházások megvalósítására, tudva azt, hogy a Kártya utca térsége veszélyeztetett, és a kiöntések újra előfordulhatnak. Az alsó áteresszel is foglalkozni kell, de az megállapítható, hogy ez a beruházás javítani fogja az árvízzel szembeni biztonságot. Ha abban kell dönteni, hogy a parton, illetve a Kártya utcánál lakók veszélyeztetettsége vagy a domboldalon lakók kérései a fontosabbak, akkor az árvízvédelmet kell első helyre helyezni. El kell fogadni, hogy az uniós feltételek adottak, nem tekinthető reális megoldásnak a pályázaton elnyert összeg átcsoportosítása másik beruházásra. Ebben az esetben ugyanis a forrás elveszne, és nem valósulna meg egyik beruházás sem.