Tízéves a kutató diákok konferenciája

A jelenlegi, egy évvel ezelőtt indult projektben 260 diák és 107 pedagógus vett részt. A fiatalok a megyei és a regionális fordulók után jutottak el az országos döntőbe. Az utolsó két napban hallgatták meg azt az ötven előadást, amelyeket öt szekcióban bírált el a neves egyetemi oktatókból, középiskolai tanárokból álló szakmai zsűri.

Nagyné Bitter Ilona, az iskola igazgatója az országos döntő házigazdája köszöntötte a kutató diákokat és felkészítőiket.

Karsay Ferenc alpolgármester megnyitó beszédében kiemelte: "Ez már a tizedik alkalom, amely jubileum egyszerre örömteli és szomorú is számunkra. Örömteli, mert hagyományt teremtettünk. Egy nagyszabású tehetségsegítő projektzáró rendezvényéhez értünk; ugyanakkor szomorú, mert ez az első alkalom, hogy nem prof. Zsolnai József elnökletével zajlik az esemény." Az alpolgármester hozzátette: "Sorolhatnám a különféle edzéseket, nyelv- és zeneórákat, szakköröket, kirándulásokat"Ś Úgy gondolom, hogy ha ennyiféle elfoglaltság mellett vannak olyan tehetséges, érdeklődő fiatalok, akik tudományos diákköri munkát is végeznek, akkor büszkék lehetünk rájuk." Fontosnak tartotta elmondani, hogy a gyerekek a tudományos diákköri munkájuk során olyan képességek birtokosai lesznek, melyek felnőtt életük alakításához is nagy segítséget nyújthatnak. Karsay Ferenc megjegyezte: "Gondolok itt az önművelés igényére, a kreatív és értő gondolkodás képességére, az ismeretek megfelelő szelektálásnak megtanulására és a hatékony kommunikációra; de fontos, hogy kapcsolatba kerülhettek kutatási módszerekkel, tudományos problémákkal, és egyszer talán közületek kerül ki egy újabb magyar Nobel-díjas."

Nagyné Bitter Ilona igazgató, dr. Patócs Andrea, a Közoktatási és Sport Iroda vezetője, dr. Zsolnai Józsefné dr. Mátyási Mária a Pannon Egyetem MFKK intézetigazgatója, Karsay Ferenc alpolgármester és Kiss Albert iskolaigazgató, középiskolai tanár, projektvezető a megnyitón

Dr. Zsolnai Józsefné dr. Mátyási Mária a Pannon Egyetem MFKK intézetigazgatója, egyetemi docens emlékezetett arra, hogy több mint tíz évvel ezelőtt a férje, mint a közoktatás javításán dolgozó pedagógiai szakember azt a kérdést tette fel, hogy melyik az az életkor, amely lehetővé teszi, hogy a gyerekek a tudománnyal, a kutatással foglalkozzanak. Akkor Zalabérben indult egy kísérlet, amely elsősorban a pedagógusok felkészítésével kezdődött. Hiszen a pedagógusok nem az alkotásra-nevelésre készülnek a felsőoktatásban, amikor a diplomájukat megszerzik, hanem a már tudott dolgok megismétlésére, az úgynevezett lezárt tudományos rendszer közvetítésére. Zsolnai Józsefné ezt fából vaskarikának tartja, mert a tudomány nyitott rendszer. A gyerekek megfelelő mentori vezetéssel alkalmasnak bizonyultak a tudományos kutatásra. Mint mondta: "A mentor vezetésével a diákok alkalmasak arra, hogy problémákat fogalmazzanak meg és azokra választ adjanak. A kutató diák mozgalom tíz év alatt hatszáz gyereket ért el, és legalább 25 iskolát, köztük olyan intézményeket is, amelyek nem a Zsolnai-módszert tanították."

Kiss Albert iskolaigazgató, középiskolai tanár, projektvezető ismertetése szerint 2010 áprilisában indult a most záruló munka, az ország öt régiójában. Ezek a Tiszántúl, a Duna-Tisza köze, a Dél- Dunántúl, Nyugat- és közép Dunántúl, valamint Budapest és környéke. Létrehozták a KGYTK tehetségsegítő tanácsot, sőt az öt régión belül a KGYTK pártoló körök is megalakultak, csak úgy, mint a projekt tudományos diákkörei. Az utóbbi olyan pedagógusok számára jött létre, akik tanulmányozni akarják, hogyan lehet eljutni arra a szintre, ahol a tanítványaik már 20-30 oldalas pályamunkát készíthetnek. Kiss Albert a végső megmérettetés előtt összegzésképpen elmondta: "Bár tele voltam és vagyok most is szorongással, mindazt, amit egy éve célul kitűztünk, elértük. A most következő előadások igazolják majd Zsolnai tanár úr előfeltevését, hogy általános iskolában is lehet már a tudományos műveltség alapjait tanítani."

A jubileumi KGYTK első helyezettjei