Városfejlesztési kerekasztal

Felkért előadók:

• Rumi Imre, főépítész - Budafok aktuális városfejlesztési kérdései
• Pálfy Sándor, a BME Urbanisztika Tanszék vezetője - Budafok-Tétény helye és szerepe a fővárosban
• Németh Zoltán, országgyűlési képviselő - A nagytétényi kastély jövője, fejlesztési lehetőségei
• Ledniczky Sándor, képviselő, a Városfejlesztési Bizottság elnöke - Budafok belvárosának fejlesztési lehetőségei

Kerekasztal beszélgetés: A civil együttműködés szerepe a városfejlesztésben.
Résztvevők az előadók mellett: Somfai ?gnes urbanista, Simon Viktória, építész.

Budafok betelepítése és újkori története a török utáni időkben 1712-től kezdődött. A település fejlődését meghatározta a szőlőtermesztés, majd a későbbiekben a borászat, a borkereskedelmi központ szerepkör. A fővároson kívül, mégis ahhoz közeli elhelyezkedése révén sokan üdülőként használták a környéket, és telkeket vásároltak, nyaralókat építettek itt. Ez nagyban hozzájárult a település benépesüléséhez. 1926-ban kapott városi rangot, három évvel később megyei városi rangot kapott a település, ez az időszak az emblematikus fejlődés éveit jelentette Záborszky Nándor polgármestersége idején. Budafok Budatéténnyel és Nagytéténnyel együtt 1950 óta Budapest része annak XXII. kerületeként.

Budafok hagyományait ápolva máig megőrizte kisvárosias arculatát. Az itt élők, és ideköltözők nagy része az élhető városi lépték, a közösség összetartó ereje miatt választja a kerületet lakóhelyéül. Budafok ugyanakkor fontos közlekedési csomópontok mentén, Budapest szélső kerületeként közvetlenül összenőve a szomszédos Érddel, Diósddal, és szerkezetileg elkülönülve a város mentén húzódó Dunától, keresi fejlődési lehetőségeit, városi identitását.