Hetvenöt év a közösség szolgálatában

Lakóháznak szánták, de lakatosműhely, aztán pékműhely működött benne a helyiek szolgálatára. Aztán megvette a katolikus egyház, és a második világégésig színháztermet, vendéglőt, óvodát, iskolát működtetett benne. Az államosítást sem úszta meg, másfajta, de valamiképpen mégiscsak közösségi funkciót kapott: pártház volt. A rendszerváltáskor aztán visszakerült eredeti tulajdonosához, és a Szent Bernát Alapítvány vezetésével, a Baross Gábor-telepi Polgári Kör aktív közreműködésével megint közösségi helyszínné vált. Ekkor kapott nevet is, a méltatlanul elfeledett Szent Bernát, a ciszterci szerzetesrend felvirágoztatója szellemiségének jegyében. Később a tetőtere is beépült, szociális otthonnak adva helyet.

Augusztus 19-én, a Szent Bernát-emléknap és a közösségi ház működése hetvenötödik évfordulójának tiszteletére háziünnepséget rendeztek a barossiak. A reggeli szentmisét a névadó tiszteletére P. Tölgyesi Alberik ciszterci atya celebrálta, utána a templomkertben Szent Bernát szobránál tisztelegtek a névadó emléke előtt, mintegy ötvenen. Az önkormányzatot Szabolcs Attila polgármester és Karsay Ferenc alpolgármester képviselte. Csatkainé Tóth Gabriella, a Szent Bernát Alapítvány kuratóriumi tagja idézte fel a szent életútját, majd az 1196-os számú Szent Bernát Cserkészcsapat tagjainak tisztelgése mellett virágok kerültek a talapzatra.

 
Szirmay Tamás a zászlóval

Szirmay Tamás, a Szent Bernát Alapítvány kuratóriumi tagja, a Baross Gábor-telepi Polgári Kör elnökségi tagja irányította az eseményeket a közösségi házban. Féltve őrzött ereklyét terített az asztal elé: a Baross Gábor-telepi Egyházközségi Munkásszakosztály (EMSzO) sokáig dugdosott, titkon őrzött zászlaját. Ez a szervezet is e házban működött, céljai, szellemisége a ciszterci rend törekvéseivel is egybecsengett. (Az egyházközségek keretében működő csoport a munkások támogatása, valláserkölcsi és hazafias nevelése, a plébánia életébe való bevonása, valamint gazdasági és szociális érdekeik védelme céljából alakult, 1937 és 1945 között működött.)

Az évfordulós ünnepség rövid műsorral folytatódott; Szirmay Tamás előbb Ambrus Károlyt konferálta fel, aki tárogatón játszott, majd Erdeös Klárát, az 1196-os számú Szent Bernát Cserkészcsapat tagját kérte fel egy szavalatra.

A ciszterci rend, a "dolgozó rend" önfenntartó gazdálkodási egységek kialakítására törekedett - kezdte beszédét Alberik atya, Szent Bernát, a ciszterci szerzetesrend felvirágoztatójának kései követője. Nincs ma a munkaszeretet fiataljainkba oltva - folytatta gondolatait az atya. Az önfenntartó gazdálkodásra épülő életmódot hirdető rend a teremtett világ védelmét is zászlajára tűzte, tanítja többek között, hogy nem kell levegőt szennyezve hosszú utakat megtenni, fölösleges dolgokat beszerezni, ha önfenntartó gazdálkodási egységek alakulnak.

 
Alberik atya és Szabolcs Attila beszél

Baross Gábor-telep a legfiatalabb településrészünk, melynek életében mindig meghatározó volt az 1900-as évek első felében és a rendszerváltás után is a Baross Gábor-telepi Polgári Kör, amely egy ideig szintén e falak között működött - mondta Szabolcs Attila polgármester. Annak idején az ő segítségükkel sikerült itt egy olyan közösségi házat létre hozni, amely máig meghatározó a település életében - folytatta, a mellette ülő Pelikán Imrére, Baross Gábor-telep örökifjú doyenjére, Budafok-Tétény díszpolgárára mutatva. Köszönöm mindenkinek azt a munkát, amit itt végez akár a ház fenntartásában, működtetésében, akár Baross Gábor-telep érdekében - zárta gondolatait a polgármester.

 
Karsay Ferenc és Szabolcs Attila koszorúz

A megemlékezés végén az ünneplők megkoszorúzták az épület falán elhelyezett emléktáblát.

P.T.