Ünnep Budafok bölcsőjében
A szervező Budafoki Péter-Pál utca és Környéke Polgári Kör már megalakulásakor célul tűzte ki, hogy feleleveníti a több mint két évszázadra visszanyúló hagyományt, a Péter és Pál apostolok tiszteletére rendezett ünnepséget.
Idén is Schams Ferenc és Pettenkoffer Sándor emléktáblájának megkoszorúzásával kezdődtek a programok. A tangazdaságban felállított két emléktáblánál a helytörténeti munkáival is nevet szerzett Joó Ernő, kerületünk díszpolgára tartott rövid megemlékezést. Szavaiból idézünk: "Amikor a polgári kör megalakult, felmerült az a gondolat, hogy a borász szakma apostolainak is állítsunk valamilyen emléket. Először Schams Ferenc, majd nemsokára Pettenkoffer Sándor emlékére állítottunk emléktáblát. Bár egy évszázad választotta el őket egymástól, de mindkettőjüknek az volt a törekvése, hogy a szakmát a kor követelményének megfelelő szintre emeljék. ?rásban és gyakorlatban is mindketten maradandót alkotottak."
A "komolyabb" események előtt sportdélutánt szerveztek, örömfocira invitálták a mozogni vágyókat az Arany János utcai lakótelep pályájára.
Két fotókiállítást is rendeztek a Seybold-Garab pincében. Az egyik a "Promontor 300 évének tükröződése a Péter-Pál utca és környékének hangulatában" című fotópályázatra érkezett alkotásokat mutatta be. Idén gyerekkategóriában is szerepeltek fényképek, a 24 beküldőből 12 volt általános iskolás. Szabó Marcell "Kicsi vagyok én" című nyertes képéért a Budafoki Fotó- és Modellklub örökös tagjává választotta az ifjú fotóst.
Bartos Mihály és dr. Szigeti Zoltán, a polgári kör elnöke a megnyitón
A másik, "50 éve és ma - a Péter-Pál utca képekben" című tárlat képei a Péter-Pál utcai házak 50 évvel ezelőtti és mai állapotát mutatták be, archív képek és mai felvételek segítségével. Az "ilyen volt, ilyen most" fotók tablóinál Bartos Mihály helytörténész mondta el gondolatait. "Településünk 300. évfordulóján nagyon sok civil szervezet megmozdult itt Budafokon, és ebben az évben sok rendezvényt tartanak a tricentenárium tiszteletére. De mivel lehet tisztelegni egy ilyen évforduló előtt?" - tette fel a kérdést, majd így folytatta: "Azzal, hogy egy kicsit a múltba nézünk, és megpróbáljuk a múlt emlékeit valamilyen formában feleleveníteni. Budafokról mintegy 600 régi képeslap van, amiken jól látjuk a település fejlődését. A Budapesti Műemlékfelügyelőség 1958-59-ben a kerületről több mint száz fotót készített, melyek a rendszerváltáskor eltűntek. Egy csodás véletlen folytán a negatívokról vannak másolatok, amelyek felhasználásával be tudjuk mutatni az 50 évvel ezelőtti Péter-Pál utcát. Vankó András, a polgári kör tagja a képeken látható épületeket ismét lefotózta. Úgy vélem, ennek köszönhetően a Péter-Pál utca és Környéke Polgári Kör egyik legsikeresebb kiállítása állt össze. A Péter-Pál utca bölcsője ennek a településnek. Az első házak, az első templomok, az első temető itt létesült. Innen indultak el névtelen és nagy nevű emberek is, akiknek benne van a nyomuk minden kőben, minden bokorban, minden fában, az utcában. Az ősök szelleme, lelke, és amit alkottak, ma is itt él körülöttünk. Ezt az örökséget tovább kell adni."
A helyieket másnap reggel zenés ébresztéssel hívta a Budafoki Fúvósegylet zenekara a Péter-Pál kápolnába, ökumenikus istentiszteletre, amelyen közreműködött a Capo di tutti i Capi kórus Zongor Attila vezetésével.
A kápolnánál, a több mint 250 éves mezei juhar, az "ősök fája" mellett felállított kopjafán elhelyezték a megemlékezés koszorúját a polgári kör tagjai, köztük Németh Zoltán országgyűlési képviselő. Itt Garbóci László helytörténész díszpolgárunk mondott rövid beszédet. Részlet a szavaiból: "Immár hagyomány, hogy a kápolnából kijőve a múltra, az elmúlt évszázadok embereire emlékezve elhelyezünk egy koszorút a 2001-ben állítottott kopjafánál, az "ősök fája" tiszteletére. Nem véletlenül nevezzük ősök fájának, hiszen szakemberek szerint legalább 250 esztendős. Lehet, hogy az ország legöregebb mezei juhar fája. Végig élte a völgy lakóinak örömeit, bánatait. Sok sírást, kacagást látott, végig élt háborúkat, pusztító viharokat. És ahogyan ez a fa minden esztendőben újra és újra kihajt, szimbolizálja azt, hogy ez a közösség, a völgy lakói újra összefognak és tudják, hogy milyen jó együvé tartozni. Jó, mert a közösség ereje sok mindenen átsegíti az embereket. Nem is kívánhatnék mást, csak azt, hogy maradjanak meg ebben a szeretett közösségben, őrizzék a völgy, a múlt, az ősök emlékét és nyújtsanak ma is segítő jobbot a rászorulóknak."
A Seybold-Garab pincében kulturális eseményeket látogathattak az érdeklődők. A műsorban Juhász Balázs ütőhangszeres előadóművész marimbán játszott. Emlékezetes minikoncertje után kértük a "csodabogár muzsikust" egy kis bemutatkozásra, a vele készült interjút már olvashatták. Az Operaházy Borlovagok társulat "DAL diaDAL" című zenés műsora a felnőtteket, a Színházat Alkotók Fiatal Társulásának gyerekműsora a legfiatalabbakat szórakoztatta.
Kép és szöveg: Papp Tibor
