A székely Hópárduc

Erőss Zsolt úgy gondolja, hogy a hegymászás is jelentős emberi érték, hiszen az alpinisták minden expedíciójuk során teljesítőképességük határait feszegetik. A hegymászó Gyergyószentmiklóson töltötte gyermekkorát, de úgy nőtt fel, hogy népének szimbólumait alig ismerhette, hiszen azok tiltottak voltak Romániában. Ezért is törekszik arra, hogy általa is ismertebb és elfogadottabb legyen a székelység. A székely lobogót a legmagasabb csúcsokra is magával viszi.

Erőss Zsolt a negyedik olyan expedíción vesz részt a 2010-ben történt balesete óta, amelyet lábprotézissel tesz meg. A műtét utáni első sikere a 8516 méter magas Lhoce csúcsának elérése volt.

- Amputált lábbal felmenni és ilyen eredményt elérni kicsit fokozza a dolog jelentőségét. A műtét utáni első mászásnál is nálam volt minden zászló - a magyar, a székely és a támogatóké is -, mégsem volt akkor fotózás, mert erre se idő, se lehetőség nem adódott. Olyan helyzetben voltam, amikor az ember kénytelen mérlegelni a lehetőségeit - mesélte Erőss Zsolt, aki 2002-ben a magyarok közül elsőként jutott fel a Himalája és egyben a világ legmagasabb csúcsára, a Nepál és Tibet határán lévő Mount Everestre (tibeti nevén Csomolungmára).

Az expedíciók során időnként életveszélyes helyzetekbe kerülő hegymászó még az egykori Szovjetunióban kapta a Hópárduc nevet. Ott ez a rang járt annak, aki megmászta az öt szovjet "hétezrest"" (vagyis hét- és nyolcezer méter közötti magasságú hegyet). 2003 óta a Magyarok a világ nyolcezresein szervezésében vesz részt magashegyi mászásokon, illetve néhány éve már szervezi is azokat.

A tavaszi expedíciójáról elöljáróban csak annyit mondott: háromnapos kitérőre is sort kerítenek majd, és a hozzájuk csatlakozó túrázókkal együtt meglátogatják a székely születésű Kőrösi Csoma Sándor sírját a hegyóriás lábánál fekvő Dardzsilingben.

- Székely vagyok, a székely értékeket vallom. Remélem, hogy idei teljesítményemmel is hozzáteszek valamennyit a székelység értékeihez - mondta el a kiváló sportoló.

Tamás Angéla