Szlovákiában buta politikai kampány folyik

A zenész lapunknak elmondta: addig nem lesz kettős állampolgár, amíg Szlovákiában nem alakul ki normális politikai hangulat. Szarka Gyula időről időre önálló művekkel is előrukkol. Legutóbb például zenés költeményt írt Toldi címmel, Arany János műve alapján. Ezt állítják színpadra idén márciusban olyan táncosok, színészek, énekesek részvételével, mint az Experidance társulata, Csengeri Attila, Egyházi Géza, Józsa Imre, Fehér Adrienn és Andrádi Zsanett. Szarka Gyula éppen egy a Toldival kapcsolatos megbeszélés miatt Budapesten tartózkodott, így személyesen kérdezhettük őt a Ghymes népszerűségének titkáról, a koncertek varázsáról. Az apropót pedig az adta, hogy a neves együttes február 25-én koncertet ad a Klauzál Házban.

- Mennyiben lesz más a budafok-tétényi koncert ahhoz képest, mintha egy, két, három vagy öt évvel ezelőtt rendezték volna?

- Elsősorban attól, hogy a műsor gerince az új, Szikraszemű című lemezünk lesz. De a jól ismert Ghymes-hangzás - amit a közönség is szeret és persze mi is - nem változik. Egy koncert egyébként mindig különbözik attól, ami a lemezen hangzik el. Amikor egy új anyagot színpadra teszünk, még magunk is meglepődünk, hogy ilyenkor mennyire másképpen szólalnak meg a dalok. A lemez csak egy séma, amely megmutatja, milyen ez a zene, de koncerten éppen az a jó, ha valaki nem ugyanazt játssza, mint a lemezen.

- Vannak olyan "kötelező" slágerek, amelyeket mindig műsoron kell tartani?

- Mindig vannak persze olyan dalok, amelyek eljátszását elvárják tőlünk; ilyen a Bazsarózsa, a Tánc a hóban, vagy a Messzerepülő, de ezeket alapvetően nem azért játsszuk, mert kötelező darabok lennének. Eleve úgy formáljuk a műsort, hogy a régebbi dalok is szerepeljenek, de legyen némi keresztmetszet abból is, hogy az utolsó lemezeken mit játszottunk.

- Mitől tér el a Ghymes hangzása a többi hasonló stílusú zenekarétól? Mi lehet az oka, hogy ennyire kiemelkedett ebből a mezőnyből?

- Mindig kérdezik, hogy mi a titka a népszerűségünknek. Ilyenkor csak annyit tudok mondani, hogy a dalaink tesznek minket népszerűvé és az, ahogyan a közönség azonosul velük. Mindig az a kérdés ilyenkor, hogy a közönség miként éli meg azt, amit mi megélünk.

- Mennyiben változott a kezdetekhez képest a zenekar zenei stílusa?

- Mindig változunk, de ez nem annyira tudatos. Nem is akarjuk, hogy az legyen. Attól különbözőek a lemezeink, hogy mindig más-más hangulatok és hatások érnek minket. Fontosnak tartjuk azt, hogy a lemezek ne szóljanak egyformán. Egy-egy éppen soron következő új anyagunkat olyan dalokból szeretnénk összeállítani, amelyekkel megmutatjuk azt, hogy most éppen hol tartunk. Nem lehet mindig Tánc a hóbant, Bazsarózsát, vagy a Ne nézz hátra, jön a farkast játszani.

- Felvidéki magyarként mi a meglátásotok a kettős állampolgársággal kapcsolatos szlovákiai retorziókról? Esetleg éltetek azzal a lehetőséggel, hogy magyar állampolgárok is legyetek?

- Ezen nem is lehet sokat polemizálni, mert ez nem normális állapot. Minden józan felfogású ember szerintem úgy gondolja, hogy ha valaki fel akar venni egy következő állampolgárságot, akkor annak ne szabjon senki gátat. Tehát ha egy másik államnak is az állampolgára szeretnék lenni, és ez nem sért egyébként senkit - mert kit sértene? -, akkor fölveszem és kész. Az, hogy ebből bárki is egy buta politikai kampányt kovácsol, nyilván inkább üzleti kérdés. Ez egy olyan politikai üzlet, ami folyamatosan jelen van. Ebből merítkeznek azok a politikusok, akik az ellenpropagandát folytatják.. Szerintem senki sem gondolja komolyan, hogy ha én fölveszem a magyar állampolgárságot, akkor ezzel valakinek - mondjuk Szlovákiának - ártani fogok.

- De felvette valamelyikőtök a magyar állampolgárságot?