Szerettem őt és féltettem

Az apropót pedig az adta, hogy egyik kedvencük, Cserháti Zsuzsa dalait énekelték, mégpedig a legendás Stúdió 11 zenekar kíséretével. Azzal az együttessel, amellyel Cserháti Zsuzsa is gyakran dolgozott. A hölgyekkel az előadás előtt beszélgettünk, például arról, hogy így négyen együtt még sohasem léptek fel ezelőtt.

- Van kedvenc Cserháti Zsuzsa-száma? Melyik korszaka áll önhöz közelebb?

- Cserháti Zsuzsának valóban több művészi korszaka volt. Értem ezen a hetvenes-nyolcvanas évek stílusát, dalait és például a későbbi, László Attila fémjelezte, úgynevezett comeback-időszakot a kilencvenes években. A nagy visszatérés utáni számok is kiválók, de hozzám inkább a hetvenes-nyolcvanas évek Cserhátija áll közelebb. Természetesen van kedvenc számom is az énekesnőtől, a legkedvesebb számomra a Boldogság és én című dal.

- A négyesük Auth Csillával, Bolba Évával és Koós Rékával állandó formáció?

- Nem. A zenekarral rendszeresen lépek fel itt-ott, de ez a felállás alkalmi. Ennek ellenére nagyon örültünk egymásnak a lányokkal. Nagy élmény volt együtt fellépni Cserháti Zsuzsa emlékestjén.

- Ön szerint mitől ennyire időtlen Cserháti? Hogy ma is ennyire népszerű?

- Cserháti zenéje és éneklési stílusa rendkívül progresszív volt a maga idejében. Hozzá hasonlóan talán csak Máté Péter stílusa volt ennyire haladó, előremutató abban az időszakban. Ez viszont a mai napig időtállóvá teszi művészetüket. Önazonos, lélekből szóló, nem mesterkélt, de nem is műveletlen éneklési stílusuk a mai fülnek is rendkívül élvezetes.

- Van személyes élménye Cserháti Zsuzsával? Ismerték egymást?

- Annak idején a Hotel Béke Orfeumban dolgoztunk együtt. Csak néhány hónapig tartott ez a közös munka, ez a kapcsolat később mégis sokáig tartó barátsággá nemesült. Amikor édesanyám meghalt, igazi emberi együttérzéssel adott pár tanácsot a túléléshez. Szerettem őt, és féltettem. Nemhiába...

- Önálló karrierjében most mi éppen a fő "csapásirány"?

- Karrier szempontjából manapság számomra az éneklésé és a színházé a főszerep. Nemrég jelent meg a jazzlemezem. A hangzóanyag két kiváló jazzmuzsikus, ifjú Szakcsi Lakatos Béla és Balázs Elemér ötletéből született.

A fellépők Cserháti Zsuzsáról

Auth Csilla: - Nekem szintén A boldogság és én című szám a kedvencem. Azért szeretem a régebbi Cserháti-számokat, mert sokkal dallamosabbak, jobb ezeket énekelni. Ugyanakkor az újabb dalokat is nagyon kedvelem, mert remekül hangszerelt, nagyon jól megírt számok. Önmagában az, hogy valaki énekelni tud, nem elég. A tartós sikerhez olyan dalok kellenek, amelyek alkalmasak arra, hogy időtlenek legyenek. Cserháti Zsuzsa ezért tudott először és másodszor is akkora sikert elérni. Nem úgy volt, hogy pusztán próbálkozott visszatérni, őt a dalok tették halhatatlanná. Vokáloztam az első "újkori" lemezén, de a felvételek úgy zajlottak, hogy sajnos nem találkozhattam vele.

Koós Réka: - Nekem az "Egy elfelejtett dal" a kedvencem Cserháti Zsuzsától. Ez az énekesnő második korszakából való. Szerintem a Cserháti-dalokban a zene mellett a mondanivaló is időtlen, például Horváth Attila szövegei. Cserháti Zsuzsa nagyon szeretett klasszikus amerikai dalokat is énekelni, ezeket talán még jobban is kedvelte, mint a neki írt dalokat. Csak a régi rendszerben a "New York, New York"-ot annyira sokszor nem lehetett énekelni. Találkoztam vele idősebb korában, fellépések alkalmával, de nem kerültünk beszélő viszonyba. Eléggé visszahúzódó típus volt.

Bolba Éva: - Kisgyerekként sokszor láttam Cserháti Zsuzsát munka közben, ugyanis apukám, Bolba Lajos zenei szerkesztő és karmester nagyon sokáig dolgozott a Stúdió 11-gyel a rádióban. De később már nem találkoztam vele. A Hot Jazz Banddel énekelek már hét éve, de időnként jó kilépni egy kicsit az általuk képviselt zenei világból, és például eljönni Budatéténybe Cserháti-számokat énekelni.

Az 1948-ban született Cserháti Zsuzsa a hetvenes években az egyik legfoglalkoztatottabb magyar énekesnő volt. Olyan felejthetetlen slágerek fűződtek a nevéhez, mint az "Édes kisfiam", a "Boldogság és én" vagy a "Kicsi, gyere velem rózsát szedni".
A nyolcvanas években kevésbé volt sikeres, habár sok fellépése volt bel- és külföldön egyaránt. 1996-ban új dalokkal, megváltozott zenei karakterrel tért vissza, amellyel a korábbiakhoz hasonló sikereket ért el. Ebből a korszakból származnak a "Hamu és gyémánt" vagy az "Akad, amit nem gyógyít meg az idő sem" című dalai. 2003-ban hunyt el.