Ugrás a tartalomra

Ének Erzsébet királynőnek

2013. március 12. kedd
Ma már Bartók Béla is MP3-mal járná az országot népdalgyűjtő körútja során - mondta lapunknak nevetve Sebestyén Márta, aki a mai napig a legkülönösebb helyszíneken gyűjti és énekli világszerte a magyar népzene gyöngyszemeit.
Ének Erzsébet királynőnek

A világhírű magyar népdalénekes szinte napra pontosan két évvel a Klauzál Ház-beli fellépése előtt, a világ kultúrái közötti párbeszéd elkötelezett híveként, az első és ez idáig egyetlen magyar művészként kapta meg az UNESCO Művész a békéért (UNESCO Artist for Peace) kitüntető címet. A Kossuth-, Oscar- és Grammy-díjas népdalénekessel a kerületi Tavaszi Művészeti Fesztiválon készítettünk interjút.

-"„Hogyan és hol tanult meg ilyen csodálatosan énekelni?

-"„Szerintem így születtem. Sohasem tanultam énekelni, soha nem jártam énektechnika-tanárnál. Édesanyám, aki Kodály utolsó növendékeinek egyike volt, viszont ének-zene tanár. Ez persze nem jelenti azt, hogy otthon hangképzés folyt. Kisgyermekkoromtól ilyen a hangszínem, ez nem változott, csak felnőttesebb lett.

-"„Óvodába járt, amikor énekével köszönthette a 80. születésnapját ünneplő Kodály Zoltánt, aki nagyon megdicsérte. Akkor döntötte el, hogy népdalénekes lesz?

-"„Attól kezdve rendszeresen felléptem az iskolatévében, a rádióban, a zeneakadémiai és filmharmóniás gyereksorozatokban, gyermekoperában. Tízéves koromig már három lemezfelvételen vettem részt, de a népzene igazán tizenkét éves korom óta tart a hatása alatt. Akkor olyan mélyen beleszerettem egy moldvai csángó asszony hangjába, mint osztálytársaim a Rolling Stonesba.

-"„Magyarországon hosszú ideig nem volt túl népszerű a magyar népdal, de az ön segítségével mégis egyre közkedveltebb, nemcsak itthon, hanem külföldön is.

-"„Népzenét énekelni az egyszerűségében nehéz. Aki pózokat, manírokat vesz fel, más műfaj kelléktárával akarja látványossá varázsolni a népdalt, annak ez nem sikerül, mert nem lesz őszinte, nem lesz hiteles. Szeretettel és alázattal, egészen mélyre hatolva kell megtanulni a dalokat. Amikor éneklem a népdalokat, akkor azok a nénik, bácsik szólalnak meg általam, akiktől tanultam. ?rad belőlük az a rettentő sok szeretet, amit tőlük, általuk kaptam. Mindegyik dal személyes emlék valakitől, nem halott kottafejek gyűjteménye, amelyet könyvekből tanulok meg. Magamban hordozom a sok találkozás örömét, mert az énekek emberek és sorsok. Vagy olyan ének, ami közelmúltbeli, vagy olyan, ami 800-1000 év távlatából való, de a miénk. Az archeológus csontokat, köveket talál, ezek szintén érdekesek, de halottak. Az énekek azonban elevenek, és általunk is tovább élnek.

-"„A Kárpát-medence számos területén járt népdalgyűjtő utakon, de énekelt a japán császárnak, a spanyol királynőnek, fellépett Ausztráliában, Tajvanon, Szingapúrban.

-"„Csodálatos érzés a magyar kultúrát közvetíteni szerte a világon, de attól gazdag az életem, hogy nagyon furán elegáns. A már-már abszurd helyszínek mellett ott vannak a pici, füstös konyhák, ahol az idős emberek a legszebb énekeiket úgy adják át nekem, mint valami örökségfélét, és én azokat magammal vihetem. ?rületes dolog, hogy II. Erzsébetnek eléneklem az "?“ Szent István tiszteltessél!" című dalt, amelyet előtte egy csángó asszonytól tanultam, aki olyan szegény, hogy tűzifára költi a stábtól a forgatáskor kapott pénzt.

-"„A mai napig gyűjti a dalokat, repertoárjában a magyar népdalokon kívül többek között cigány, zsidó, bolgár, délszláv, görög, ír, de még baszk dallamok is szerepelnek. 27 nyelven énekel, de kottát nemigen látunk önnél.

-Tőlem nem azt várják, hogy kottákat adjak át. Annyira gyorsan tanulok, annyira a fülembe megy a dal, átjár és az enyém lesz, hogy nem szükséges leírnom, amit hallok. A dallam, a zene hozza magával a szöveget. Bármilyen nyelven énekelek, ha valamire nem emlékszem, csak elkezdem dúdolni a dallamot és már jön is az egész. Olyan előadó vagyok, aki ezeket az élményeket kell, hogy átadja, és azt gondolom, ez életre szólóan szép feladat.