A fuvola az én vagyok

Horgas Eszter fuvolaművész lesz a Budafok-Tétényi Tavaszi Művészeti Fesztivál egyik sztár-fellépője, aki a Talamba ütőegyüttessel karöltve a a Francia szerelem című műsorban lép fel. Kérdéseinkkel épp tanítás közben kerestük meg. A művésznő sok mindent elárult a terveiről, a gyermekeiről, a művészethez való viszonyáról. Mint elmondta, az impresszionizmus és a francia romantika azért áll közel hozzá, mert borzasztóan érzelmes és magával ragadó, amilyen a szerelem. Lapunk még azt is megtudta tőle: minden éjjel együtt alszik egy "második társával."

- Gyakorló konzervatóriumi tanárként ön szerint milyen hatással van a gyerekek életére, ha megtanulnak egy hangszeren játszani? Milyen pluszt ad nekik?

- Kodály és Bartók országában nagyon sajnálatosnak tartom azt, hogy az ének-zene oktatás egyre inkább háttérbe szorul. Pedig mint mindenfajta művészi képzés, ez is fontos a fiatalok lelki és szellemi fejlődése szempontjából. Akkor is, ha nem lesznek zenészek. Ha a gyerek ki tudja magát fejezni, és muzsikával tud foglalkozni, az minden szempontból egészséges. Azért is tanítok, annak ellenére, hogy elsősorban előadóművészként jövök-megyek a világban, mert nagyon hatékonynak érzem az oktatást és úgy gondolom, sokat tudok segíteni a gyerekeknek.

- Két lánya is zenél?

- Nem estek messze a fától. A nagyobbik lányom színésznő akar lenni, de zenél is. A kicsiről kiderült, hogy egészen fantasztikus hangja van, ő operaénekesi pályára készül. Még csak tizenöt éves, elsős gimnazista, még van ideje, de már versenyt nyert és nagyon figyelemre méltó a tehetsége. Úgy tervezi, hogy a bécsi vagy a milánói zeneakadémiára megy tovább, tehát nagyon komolyan készül erre a pályára.

- Gondolom, jó érzéssel tölti el, hogy követik a zenészpályán.

- Igen, de ha nem lennének ilyen képességeik, akkor is nagyon-nagyon fontosnak tartanám a zenét az életükben. Nyáron harmadik alakalommal tartok összművészeti képzést, ennek pont az a lényege, hogy nemcsak a hangszert és a szakmát tanuljuk, hanem azt is, hogyan lehet szellemet és lelket építeni, állapotokat tanulni, a gyerekek görcseit és félelmeit feloldani, a tehetségüket kinyitni, a lelküket megnyitni. A cél, hogy boldogan élő, önmagukban, a világban és minden másban hinni tudó emberek legyenek. A felnőtt társadalom felelőssége, hogy ezt az élményt megadja a gyerekeknek.

- A Budafok-tétényi Tavaszi Művészeti Fesztiválon a Talamba ??tőegyüttessel fog fellépni. Mióta áll velük kapcsolatban?

- A mostani "Francia szerelem" című előadás lesz a premierünk. Nagyon friss a kapcsolat, most épül a repertoár, úgyhogy igen nagy izgalommal várom a fellépést. Egészen fantasztikus műsort raktunk össze. Sokfajta muzsikussal dolgoztam együtt, ez megint egy izgalmas, új világ. Egészen eredeti színeket, állapotokat járunk be. Úgy gondolom, a zene alkalmas arra, hogy meséljen. Még ha nem is verbális műfaj, képes arra, hogy igazi előadó- művészetté váljon. Attól még, hogy hangjegyeket és ritmust játszunk, fontosak az érzelmek, a szellem és a történetek - az, hogy megragadjuk a közönség lelkét. Ez az anyag pedig tényleg alkalmas erre. Az impresszionizmus és a francia romantika borzasztóan érzelmes, szenzitív, erőteljes, magával ragadó, amilyen a szerelem. Reméljük, ilyen hatással lesz a közönségre is.

- Egyik legnagyobb szerelme a fuvola. Miért ezt a hangszert választotta?

- Nem én választottam. Úgy élem meg, hogy ez egy sorsszerű dolog, nem is játszhatnék más hangszeren. Korán kiderült, hogy abszolút hallásom van, és zenésznek születtem. A zeneiskolában mindenkinek kötelező volt a furulya, és amikor komolyabb hangszerre kellett váltani, "kiütéssel győzött" a fuvola. Nekem olyan, mintha a szárnyam lenne, vagy egy testrészem. Lehet, hogy nagyon intim, amit mondok, de nemcsak játszom rajta minden nap, hanem együtt is alszom vele. Nehéz is róla beszélni, mert egy furcsa állapot, hogy valaki ilyen szoros kapcsolatban van egy tárggyal, de nekem "ő" tényleg nem tárgy. Rajta keresztül tudom igazából kifejezni magam.

- Illik is önhöz.

- Ezt kislány korom óta mondják. Fontos is szerintem, hogy az ember olyan hangszert válasszon, amellyel harmóniába tud kerülni, meg kell találni a saját hangszert. Szerintem bizonyos dolgokra születünk. Azt gondolom, hogy a fuvolát nekem találták ki, mintha együtt születtünk volna. Nemrég egy riporter kérdezte tőlem, hogy a fuvola hímnemű vagy nőnemű, én meg zavaromban azt mondtam: "..de hát a fuvola az én vagyok!". Zavarba is jöttem, de tényleg ezt élem meg nap mint nap, annyira azonosulok a hangszeremmel. Nekem nagyon természetes, hogy együtt létezünk.