A zászlót senki nem veheti ki a kezünkből
Több százan vettek részt június 2-án Nagytétényben az országzászlónál azon a rendezvényen, amelyen a trianoni diktátumra emlékezve a nemzeti összetartozás elsődlegességére hívta fel a figyelmet Németh Zsolt külügyi államtitkár és Tőkés László európai parlamenti képviselő. Közel félszázan tettek állampolgársági esküt Szabolcs Attila polgármester előtt. A Nádasdy fiatal művészei rendhagyó táncszínházzal lepték meg a közönséget.
KÉPGALÉRIA A LAP ALJ?N
Kilencvenhárom évvel ezelőtt, június 4-én Trianonban írták a I. világháborút lezáró szerződéseket, amelyekkel Magyarország megcsonkítását "szentesítették". A gyásznapról 2010-ben a magyar parlament szinte egyhangúan mondta ki: június 4. a Nemzeti összetartozás napja. Azóta hagyomány Budafok-Tétényben, hogy az elszakított országrészekből magyar állampolgárságért folyamodók közösen tesznek esküt Nagytétényben.
Az ünnepélyes eskü előtt Szabolcs Attila polgármester
kifejtette: "Mi, anyaországiak meg sem értjük, mit jelent, hogy sokan ismét
felvehetik őseik állampolgárságát." Kitért arra, hogy nyilván nem mindannyian
hoztak könnyű döntést a kérelem beadásakor, hiszen több országban nemcsak nem
nézik jó szemmel, de egyenesen büntetik is ezt a lépést. Azt kívánta, élvezzék
ezt az új helyzetet, találják meg számításukat magyar állampolgárként akár
szülőföldjükön, akár Magyarországon, vagy bárhol a világban. Ugyanakkor azt is
kérte, hogy soha ne felejtsék el a gyökereiket, amelyek több mint 1000 éve
megtartották a magyarságot.
"Önökön is múlik, hogy újabb 1000, vagy több ezer év elteltével elhangzik-e magyar szó a földön, ismerik-e zenénket, táncainkat, kultúránkat" - fogalmazott a polgármester.
Az idei rendezvény díszvendége, a román kommunista diktatúra megdöntésében kulcsszerepet vállaló Tőkés László volt, aki beszédében elmondta: az erdélyi magyarok nem akarnak az erdélyi szászok, svábok és zsidók sorsára jutni, akiket "keményvalutáért árusítottak ki". Tőkés szerint Trianon nem egyedi, egyszeri esemény, hanem 93 éve tartó gyilkos folyamat, "emiatt majd egy évszázada traumában élünk". Ezért nagyon fontos az anyaország támogatása a külhoni magyarság számára - hangsúlyozta az erdélyi politikus.
Tőkés László megköszönte Budafok-Tétény valamennyi polgárának,
hogy az elmúlt évek egyik legfontosabb szolidaritási akciójának "ötletével" a
székely-magyar ügy mellett "mozgatták meg a világot". A püspök, magasba emelve
a székely lobogót, azt mondta az egybegyűltek előtt: ezt a zászlót senki nem
veheti ki a kezünkből, majd Szabó Dezső szavait idézve úgy fogalmazott:
megmaradásunk, anyagi és lelki megújhodásunk feltétele, hogy minden magyar
felelős minden magyarért.
Németh Zsolt külügyi államtitkár is szólt az egybegyűltekhez. Rámutatott: minden magyar érdeke, hogy kihozzuk a határok feletti összetartozásból, amit lehet, erre hívja fel a figyelmet évről évre a nemzeti összetartozás napja. Hozzátette: az év minden napján, és nemcsak ünnepi keretek között, hanem "szürke hétköznapi aprómunkával" kell megtenni mindent ezért az eredménymaximalizálásért.
A külügyi államtitkár hangsúlyozta: mindent meg kell tenni itthon, az anyaországban a hazai élet szervezésével az államigazgatásban, az önkormányzatokban, a gazdaságban és a szellemi életben azért, hogy a határon túliak "magától értetődő kapcsolódási pontokat" találjanak. Meg kell tenni mindent, hogy a határon túli magyar szervezetekkel - így az Erdélyi Magyar Néppárttal és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal - olyan együttműködési programokat alakítsanak ki, amelyek minden szakterületen felszabadítják az összetartozásban rejlő energiákat, és értéket teremtenek. Ezáltal pedig megőrzik és átörökítik az új nemzedékeknek az összetartozást - mondta.
Németh Zsolt úgy folytatta: meg kell tenni mindent ezekért a célokért a szomszédos országokkal és a nemzetközi partnerekkel való együttműködésben is, olyan projektek indításával, amelyek szorosabbá teszik a kapcsolatokat a magyarországi és a szomszédos országok társadalma, nemzetei és gazdaságai között. A külügyi államtitkár szerint minél szabadabb és stimuláltabb környezetben élnek otthon a határon túli magyarok, annál többet tudnak kihozni képességeikből. Ezért kérnek ők autonómiát és ezért támogatjuk mi az autonómiatörekvéseiket - fejtette ki.
Hozzátette: Nyugat-Európa számos országában beigazolódott, hogy a kisebbségi területi és kulturális autonómia formái segítik az önmegvalósítást, az energiák felszabadulását, és ez így van a Kárpát-medencében is. "Több autonómia - több teljesítmény. Több teljesítmény - gyorsabb felemelkedés. Gyorsabb felemelkedés - jobb Közép-Európa" - foglalta össze a külügyi államtitkár a nemzeti összetartozás programját.
A rendezvényen - a Rákóczi Szövetség támogatásának köszönhetően - 52 nagyváradi középiskolás is részt vett, de kerületi diákjaink sem maradtak távol, sőt: a Nádasdy Művészeti Iskola táncosai olyan rendhagyó produkcióval álltak elő, amire az "unalmas protokollhoz" szokott közönség is felkapta a fejét. A népviseletbe öltözött lányok és fiúk a hagyományt ötvözték a színjátszással. Táncaikban, énekükben megjelent az elmúlt 93 év magyar történelme.
A rendezvényen Nemcsák Károly szavalta Szép Ernő versét, és záróakkordként Varga Miklós előadóművész két gyermeke vették át a stafétát édesapjuktól: a Kormorán együttes zenéjére szavaltak, énekeltek.
SFI
