Halottainkra emlékeztünk

Közös ima Nagytétényben

A történelmi egyházak és az önkormányzat emlékezése az urnatemetőben

Halottak napja alkalmából a hagyományokhoz híven már több mint egy évtizede megemlékezéseket tartanak az Angeli úti urnatemetőben. A rendezvényen részt vesznek a kerület egyházi és önkormányzati képviselői.

Mécsesek és virágok borították Nagytétény Angeli úti temetőjét, melyet hosszú idő után, 1985-ben nyitottak meg újra urnatemetőként. A tradicionális összejövetelen Takács Kinga polgári búcsúztató mondott először beszédet, aki többek között Kányádi Sándor istenes verseiből idézve emlékezett azokra, akik már nem lehetnek velünk. A Halottak napi megemlékezésen Fülöp ?kos nagytétényi plébános, Hokker Zsolt budafoki evangélikus lelkész és Nagy Péter budafoki református lelkész imádkozott közösen az egybegyűltekkel. Nagy Péter prédikációjában Lázár feltámadásának története nyomán arról beszélt, hogy sokszor szemrehányásként szoktuk megélni, ha csapás vagy tragédia ér minket, különösen akkor, amikor az nem a "maga idejében" történik. - A halál egy olyan pont, ahol kétségei támadhatnak az embernek a hitével kapcsolatban. A feltámadás teljesen idegen a természetünktől, ismeretlen minőség, nem e világban van, hanem Jézus személyében, aki maga a feltámadás és az élet. Jézussal nagyon sok hittapasztalatunk van, ismerjük őt kicsi gyerekkorunk óta, ismerjük szinte az összes szavát. Abban a pillanatban, amikor azt mondja, hogy én vagyok a feltámadás és az élet, akkor ez az egész közel kerül hozzánk, személyessé válik - osztotta meg gondolatait a lelkész. - A testi halál nem szünteti meg a Jézussal való személyes kapcsolatot. Isten szentlelke erősítse meg a hitünket, amikor elment szeretteinkre emlékezünk, gyászolunk, talán szomorkodunk is, legyünk jó reménységben Jézus Krisztus által - tette hozzá Nagy Péter. A megemlékezés koszorúzással fejeződött be, melyet az ismeretlen sírokban nyugvó, távoli elhunytak ravatalozó melletti emlékművénél tartottak. A megemlékezésen Szabolcs Attila polgármester is részt vett, aki Ledniczky Sándor önkormányzati képviselővel helyezte el az emlékezés virágait.

Főhajtás Budafokon

A szabadságharc hőseinek sírjára helyeztek mécsest november 4-én

Csendes megemlékezés helyszíne volt a budafoki temető november 4-én kora este. Ki fáklyával, ki virággal, mécsessel a kezében érkezett a lyukas zászlóval jelölt sírokhoz, hogy méltóképpen gondoljon 1956 mártírjaira. A nemzeti gyásznapon összegyűlt kerületiek először a halottasház falán elhelyezett emléktáblánál gyújtottak gyertyát, majd Szabolcs Attila polgármester és Karsay Ferenc alpolgármester vezetésével a forradalom és szabadságharc áldozatainak nyughelyénél rótták le tiszteletüket.

A polgármestertől lapunk megtudta, hogy a forradalmárok közül tizenhatan nyugszanak itt, közülük tizenhárman a temető főútjának jobb oldalán, egymás melletti sírokban, hárman pedig külön, más-más helyen. Köztük Takács doktor, a Forradalmi Bizottság volt elnöke is. Szabolcs Attila elmesélte, hogy az orvost azért ítélték el és börtönözték be, mert a felszólítás ellenére sem volt hajlandó szabadságharcos fiait hazahívni és magát mentve megtorlásnak alávetni őket. Hozzátette: a doktor egyik fiának portrészobra a Budai Nagy Antal Gimnáziumban emlékeztet minket az "™56-os eseményekre.

A felújított sírokról elmondta: azokat Priska Tamás, a Pofosz (Politikai Foglyok Országos Szövetsége) helyi elnökének kezdeményezésére hozták rendbe 2012-ben, és akkor készültek a sírokra került lyukas zászlók is.

Karsay Ferenc alpolgármester arról tájékoztatott, hogy a Fidesz is támogatta a felújítást. Elsősorban a tavaly rendezett polgári bál bevételéből tudtak hozzájárulni a sírok helyreállításához. Kiemelte azonban, hogy Priska Tamás nélkül erre nem került volna sor. A kórházban fekvő Pofosz-elnök nem tudott részt venni a november 4-i tiszteletadáson, de telefonon elmondta, hogy egy külföldön élő magyar honfitársunk is részt vállalt a felújítás költségeiből. Amikor a Kaliforniában élő férfi a Magyar Nemzetből értesült arról, hogy a Pofosz anyagi lehetőségei korlátozottak, habozás nélkül felvette a kapcsolatot a szervezettel, és azonnal átutalt több mint kétszázezer forintot a számlára.

A méltóképpen helyreállított sírok melletti visszaemlékezést a fáklyák és mécsesek fényénél közösen elmondott ima és a Himnusz eléneklése tette bensőségessé.

(T. A.)