Ugrás a tartalomra

Kincsemről ír darabot a Hídember rendezője

2013. november 14. csütörtök
Új regényét szinte azonnal elkapkodták a könyvesboltok polcairól. Bereményi Géza író, rendező, a Cseh Tamás-dalok szerzője volt a Klauzál Szalon vendége
Kincsemről ír darabot a Hídember rendezője

Forgatókönyvet, regényt és novellát ír, rendez és eközben második éve a Thália Színház igazgatói teendőit is ellátja a Kossuth- és Balázs Béla-díjas Bereményi Géza. Nevéhez színművek és novellák sokasága fűződik, de többek között ő jegyzi a Cseh Tamás-dalok szövegének többségét, a Hídember forgatókönyvét és társszerzőként az Örkény életéről szóló Azt meséld el, Pista! című színpadi művet is. Néhány hete jelent meg legújabb regénye, a Vadnai Bébi, amely szinte azonnal eltűnt a könyvesboltok polcairól, de mint az írótól megtudtuk, nemsokára megérkeznek az utánnyomott példányok. A négy évtizede alkotó színigazgató annak ellenére, hogy jelenleg egyik legfontosabb feladatának a Thália Színház társulatának összekovácsolását és a legalkalmasabb darabok kiválasztását tartja, nem pihenteti a tollát, most is egy színdarabon dolgozik. A Klauzál Szalon novemberi vendégével, az író, rendező Bereményi Gézával előadása előtt beszélgettünk legújabb könyvéről és munkáiról.


- Amikor megbeszéltük az interjú időpontját, azt mondta, estéit papírok között, új műve társaságában tölti. Mivel foglalkozik az alig hat hete megjelent új regénye után?

- Kincsem címmel egy színdarabot írok, amelyet egy hónapon belül be kell fejeznem. Amíg a regényen dolgoztam, addig a legyőzhetetlen versenyló története majdnem készen pihent a fiókomban, most azonban már sürget a határidő.

- 2013-ban két kötete is megjelent. A Vadnai Bébi azonban nagyobb port vert fel, jobban berobbant a köztudatba, mint a Jézus újságot olvas című novelláskötete. Ön szerint mi ennek az oka?

- Nem tudom megmondani, mert számomra is megmagyarázhatatlan. Nagyon érdekes, hogy Magyarországon sokkal többre becsülik az emberek a regényt, mint a novellákat. Mindenesetre nagyon örülök, hogy a Vadnai Bébinek ilyen nagy sikere van. Másfél hónapja jelent meg és már az utánnyomás készül. Öt héten belül elfogyott az első háromezer példány, és erre nagyon büszke vagyok.

- Mennyi idő alatt készült el a regénnyel?

- Egy év alatt írtam meg a könyvet, de úgy, hogy mindennap, szombaton és vasárnap is dolgoztam rajta. Amikor a színház után hazamentem, már csak a regénnyel foglalkoztam. Volt, amikor hajnali háromig az íróasztalnál ültem. ͍gy telt el ez az évem. Több évtizede tervezem ezt a regényt. A történet már negyven évvel ezelőtt bennem volt, sőt korábban első változata forgatókönyv formájában el is készült, azonban mindvégig regénytémaként kezeltem, ezért amikor a Magvető Könyvkiadó igazgatója felhívott és arra biztatott, hogy minél előbb írjam meg, hozzáfogtam.

- Igaz, hogy nem számítógépen, hanem tollal írja a kéziratokat?

- Igen. Nekem ez az egyszerűbb. Úgy írok, ahogy az iskolás gyerek iskolai dolgozatot ír, csak ma már nem füzetbe, ahogy a kezdetekkor, hanem A/4-es lapokra. Ha nem tetszik valami az elkészült szövegben, áthúzom és fölé írom a javítást, vagy kidobom a papírt és újrakezdem. Mondják is, hogy az író legjobb barátja a papírkosár és a határidő. Régebben írógéppel tisztáztam le a kéziratokat, de ezt ma már a feleségem végzi el a számítógépen.

- Egy beszélgetés során négyműfajú emberként jellemezte magát. Mire gondolt akkor?

- ?ró, filmrendező, színdarabíró és színházi rendező vagyok egy személyben, de inkább úgy mondanám: író, rendező több műfajban.

- De sokan ismerik dalszövegíróként is.

- Mindig is szerettem a dalszövegeket. Amikor Cseh Tamással összeismerkedtem, ő hobbiból gitározott és angol nyelvű dalokat énekelt. A kezdő dalszövegíró és a kezdő énekes négy évtizedre szóló, szerencsés találkozása volt a miénk.

- Az írás és rendezés mellett második éve színházigazgatóként is dolgozik. Elképzeléseit ezen a területen is sikerült megvalósítania?

- Egy színház új profilja nagyjából a harmadik évadra alakul ki az igazgatóváltás után. A Thália Színház jellegéből adódóan befogadó színház, ennek ellenére már sok a saját produkció. Jó színészek dolgoznak nálunk, és sokuk fő színházának tartja a Tháliát. Ez számomra azért is nagy öröm, mert értelmet ad a munkának.

(Tamás Angéla)