Elismerés Varga Miklósnak
Varga Miklós rockzenész-színművészt választották a hónap művészének a kerületben. A művész 1992 óta él családjával a Baross Gábor-telepen. Büszke édesapja egy ikerpárnak, akiket mi is jól ismerünk, hiszen Vivien és Szabolcs - örökölvén szüleik művészi vénáját - kerületi ünnepségek gyakori vendégei. Varga Miklós végzettsége szerint dolgozhatna geológusként vagy kereskedelmi üzemgazdászként is, de szerencsére már középiskolás korában eltérítette a zene világa. Egyik bátyja tanította meg gitározni. A fő hajtóerő a Metró Klubban hallott rockzenekar, a P. Mobil volt, illetve a banda énekese, Vikidál Gyula, akivel ma már jó barátok. 1975-ben az esztergomi Grog együttes életre hívásával indult el a páÂlyán, 1980-ban egy tehetségkutató versenyen figyeltek fel rá a szakemberek, s innen egyenes út vitte a profi világba.
Szakmai pályafutása során több népszerű zenekart erősített, de színpadi szerepeit is nehéz lenne felsorolni, hiszen a rockoperától kezdve a musicalen át a rockoratóriumig igen széles a paletta. Életében meghatározó az István, a király című rockopera, amelynek címszerepével a mai napig őt azonosítják. Filmszerepek, filmzenék is kötődnek a nevéhez, de a mindenki által jól ismert Európa című dal legendás sikere felülmúlhatatlan. Számos szakmai elismerés birtokosa, megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét is.
A büszke és önérzetes székelyek maguk közé fogadták Varga Miklóst, aki egyik koncertje alkalmával Székelyudvarhelyen megkapta az ezt igazoló, számára különleges és azóta is becsben tartott dokumentumot és érmet. A budafoki Városháza földszintjén álló üvegvitrinben kiállított relikviák között e mellett megtekinthető az előadóművész legféltettebb kincse, az Erdélyben készült szalmakorona is.
- Hogyan jutott ehhez a különleges koronához?
- Tíz éve, hogy Csíksomlyón először adtuk elő az István, a király című rockoperát, amikor megláttam egy ehhez hasonló, szalmából készült magyar királyi koronát. Az nem volt ilyen gyönyörű, de én mindenképpen szerettem volna megszerezni. Néhány rajongó megtudta, hogy mennyire vágyom erre, ezért az ötvenedik születésnapomra megleptek ezzel az eredetivel megegyező nagyságú, értékes, kézzel készített darabbal.
- A tiszteletbeli székelységnek is van története?
- Talán csak annyi, hogy sokat jártam és a mai napig járok Erdélyországban, ezért különösen megtisztelő számomra a tiszteletbeli székely cím.
- A hónap művésze lett. Mit jelent ez az ön számára?
- Több mint tíz éve élek itt, a Baross Gábor-telepen lakom. Büszke vagyok arra, hogy rám esett a választás, mivel tudom, hogy nagyon sok kiváló művész él a XXII. kerületben.
- Mi az oka, hogy keveset olvasunk önről az újságokban?
- Azok közé a művészek közé tartozom, akik nem szerepelnek a bulvárlapokban. Ez egyrészt az én döntésem, másrészt ezeknek az újságoknak nem az ilyen típusú előadókra van szükségük, mint amilyen én vagyok. Ebből úgy tűnhet a nagyközönség szemében, hogy nem vagyok foglalkoztatott, de szerencsére ez nem így van. Zenekarommal, a Varga Miklós és a Banddel és szólóban is sok helyen koncertezem, ezek mellett színházi felkérések is érkeznek, amelyeknek eleget teszek. A rockszínpad és a zenés színház évek óta nagyon jól kiegészítik egymást. Eddig minden szilveszteri koccintáskor azt mondhattam a feleségemnek, hogy soha rosszabb évem ne legyen, és ez az idén is így lesz.
- Hogyan készül az ünnepekre? Vállal fellépést?
- Az elmúlt évekhez hasonlóan a karácsonyt családi körben töltöm, a szilveszteri felkérésen azonban még gondolkodom, mert tizenhárom éves gyermekeim házibulizni szeretnének az idén, és ez most a feleségemnek és nekem is kisebb fejtörést okoz.
Tamás Angéla
