?“riás Luther-szobor a műteremben

Benedek György festő, szobrászművész Nagytétényi út 50. szám alatti műterme valóságos művészteleppé vált az elmúlt évtizedekben. 1971-ben költözött Budafok-Téténybe, így már ő is igazi lokálpatriótának vallja magát. A Képzőművészeti Főiskolán festőnek tanult, mesterei Kmetty János és Bernáth Aurél voltak. Már szobrászként, utóbbinak elkészítette portréját.

A fiatal festő 1964 és 1967 között Derkovits-ösztöndíjasként kedvére élvezhette a szakmai feladatokat, amelyeket jól kiegészítettek külföldi tanulmányútjai során szerzett tapasztalatai. Festőként kezdetben a realista irányvonalat képviselte, amelyet később az érzelem és színgazdag, expresszív alkotói út váltott fel. 1968-71 között a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának elnöke volt. Jelesek grafikái, freskói is, de a nyolcvanas években a festészetről a szobrászatra váltott. Benedek György szerint művei azért születtek, hogy helyette beszéljenek. Szobrait közgyűjtemények, közterek őrzik, az első köztéri munkáját, Szántó Kovács János szobrát 1978-ban állították fel Budapesten. Ezt még számos alkotás követte, például az Ifjúság-díszkút Békésen, Bartók Béla bronzportréja New Yorkban, Liszt Ferenc képmása Mexikóvárosban, a Batthyány-kormány bronz szoborcsoportja Kalocsán, az Aranybulla emlékszobra ?“pusztaszeren és Klauzál Gábor teljes alakos szobra a művelődési házunk bejáratánál. Irodalmi élményeinek hatására kezdte el Luther Márton alakját megmintázni. A háromméteres szobor a művész saját örömére készült, nem a nagyközönség számára, ezért a műtermében áll. Benedek György díjait hosszasan lehetne sorolni, ebből a legfontosabbak: a Munkácsy-díj 1979-ben, az Érdemes Művész elismerés 1987-ben, az MSZOSZ-díj 1994-ben és a Budapestért díj 2013-ban.

(Haász Orsolya)