Szabad kiteljesedés a térben

A művésznő már 26 éve él Budafok-Tétényben, a Rózsavölgyben. Eredetileg szüleivel és testvérével költöztek ide, de miután férjével egymásra találtak, aki szintén rózsavölgyi, már semmi oka nem volt, hogy más vidékre költözzön. Szilvia azt mondja, nagyon szeret itt élni, számára hazajönni: feltöltődés.

Az első 15 esztendő - igen helyesen - a céltudatos tanulással telt, mivel a Képző-és Iparművészeti Szakközépiskolába készült, keramikus szakra.

Harmadszorra vették fel, amit akkori fejjel nagyon nehezen élt meg, de ma már tudja, ez azért történt, hogy a zseniális keramikus tanár, Szalai László kezei közé kerülhessen. A tanár úr teljes energiával adta át diákjainak tudását, a szakma szeretetét, annak alapvető fogásait. Jártassá váltak az esztétikai értékek felismerésében, miközben a kerámiatechnológia értéket teremtő alkalmazását is megtanulták a növendékek - köztük Szilvia is.

Ezek után rögtön sikerült az akkori Magyar Iparművészeti Főiskolára bekerülnie, és tanulmányai befejezésével mesterfokozatú kézműves tervező, kerámiaipari és porcelánipari formatervező diplomát szerzett.

Ezekben az években világossá vált számára, hogy a kerámiaművesség funkcionális, iparművészeti ága vonzza leginkább. Anyaghasználatban és technológiában pedig a gipszmintakészítést, az ebből adódó porcelánöntést, betonöntést részesítette előnyben.

Számára a tervezésben az egyszerű és a nagyszerű megtalálása a cél. Ez nemcsak a készítendő tárgyakra, hanem a gyártás folyamatára is vonatkozik.

Szerencsére többször is volt alkalma az ország különböző porcelángyáraiban dolgozni, nyári szakmai gyakorlatok, diplomamunkák, szimpóziumok révén.

Főiskolai diplomamunkáját például a Zsolnay Porcelángyárban készítette, amelynek témája egyedi, cukrászdai edényzet tervezése, főbb darabjainak kivitelezése volt.

E fantasztikus lehetőség mellett mesterdiplomájára készülve az alkotói folyamat teljesen új oldala nyílt meg előtte. Sikerült egy olyan céggel felvennie a kapcsolatot, amely egy, a múlt századforduló kedvelt burkolatrendszerét gyártotta újra. Terrazzó és mozaikpadló rekonstrukciókkal foglalkoztak. Ez a technológia egyesítette mindazt, ami Haber Szilviát a leginkább foglalkoztatta.

A mozaiklapok cementkötésű, kőzúzalékot tartalmazó műkövek. Gyártástechnológiájukat megismerve, Szilvia első lépésben az anyagösszetételen változtatott. Lapjainak mintázata is egyedi, mert intarziaszerű, porcelánbetétes burkolólapjai fosszíliákra emlékeztető üledékes kőzeteket idéznek.

Majd egy új, természetazonos mintarendszert dolgozott ki, mely 1998-ban Ipari Formatervezési Nívódíjat nyert. Ez a természetben is megtalálható fraktálmintázatokra épülő rendszer a hagyományos szőnyegszerű mintázatok helyett bordűr- és sarokminta nélkül, szabadon teljesedik ki a térben.

Igen egyszerű, akár egy alapelemmel is gazdag mintázatok születhetnek, a térszervezést pedig a minták sűrítése illetve ritkítása segíti.

Ez az elgondolása Hévízen, az akkoriban (1999) épülő Szentlélek Templom 400 nm-es padlóburkolatán meg is valósult.

Mindaz, amit a terrazzó technológiában megismert, kifejlesztett, később hatással volt a porcelántervezői énjére is. Egyre csak az foglalkoztatta, miként tudná a kétdimenziós felületen kirajzolódó fraktálmintákat háromdimenziós téri formává alakítani.

A választ végül a papírhajtogatás technikája adta meg. Ugyanis a sík papír - jól megtervezett szabásminta szerint hajtogatva - funkcionális téri formává tud alakulni. Ebből az alapgondolatból született aztán pl. az Origami porcelán készlete is, mely több hazai és nemzetközi kiállításon vett részt, jelenleg az Iparművészeti Múzeumban látható.

Szilvia munkásságában tehát a porcelán, a műkő, a beton és a mozaiklap egyaránt szerepel, de jelenleg idejének legnagyobb részét mégis a tanítás tölti ki. A Képző-és Iparművészeti Szakközépiskola kerámiaszakának vezetője.

Egykori tanárához hasonlóan ő is igyekszik diákjainak átadni a szakma szeretetét, megismertetni a technológiai lehetőségeket, rávezetni őket a tervezés fontosságára.

A művésznő díjainak, egyéni és csoportos kiállításainak listája igen hosszú, de közgyűjteményben, közterületen is szép számmal találkozhatunk munkáival.

Elképzelése és keze nyomán született meg pl. a Fővárosi ?llat- és Növénykert két ivókútja, a kecskeméti Botanikus kert madáritatója, a Magyar Nemzeti Bank folyosóinak burkolata, de említhetjük a Szent Margit Gimnázium díszburkolatának rekonstrukcióját is.

Szilvia nemcsak alkotóművész és tanár, hanem édesanya is, akinek a legnagyobb örömet az okozza, ha munka után óvodás kislánya megmutatja az aznapi, gondosan összetekert, általában kis vakondot ábrázoló rajzát.

És innentől már csak ez számít"Ś.

Kívánjuk a hónap művészének, hogy bármilyen területen, bármilyen szerepben is próbálja ki magát, az hozzon sok sikert, megelégedést és megvalósult álmot!