Itt élned, halnod kell
Eperjes Károly Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész Zarándokút címmel tartott nagy sikerű előadást a Magyar Zarándokút Egyesület újbudai helyiségében. Tavaly a színművész is megtette az egyesület által hagyományosan szervezett, ötszáz kilométeres zarándokutat, amelyre az első évben dr. Papp Lajos professzor, 2012-ben Schmittné Makrai Katalin is vállalkozott. A Nemzeti Színház igazgatóhelyettese az előadást követően a keresztény szellemiségű útról, a zarándoklásról és az elvándorlásról, valamint színházi munkájáról beszélt lapunknak. Eperjes Károlytól megtudtuk azt is, mi volt az az egyetlen mondata, amely miatt azonnal hazautazott az érte Budapestre érkező amerikai filmmenedzser.
- A zarándokútlevéllel Esztergomtól Máriagyűdig "bárki, bármikor, bármeddig" gyalogolhat - olvasható az egyesület tájékoztatójában. De kit nevezhetünk zarándoknak?
- A Biblia szerint mindannyian vándorok vagyunk, de csak abból a vándorból válik zarándok, aki Isten dicsőségére, az emberek javára és a lelkek üdvére teszi meg ezt a hosszú utat. A cselekvés akkor művészet, ha önmagán túlmutató, természetfeletti célja van, a vándorlás pedig akkor válik művészetté, ha zarándoklat. Kérdés, hogy hétköznapjainkban is zarándokká tudunk-e válni.
- Nemrég emlékeztünk meg országszerte a kommunizmus áldozatairól. Ön is jelen volt valamelyik rendezvényen?
- A Kommunizmus áldozatainak emléknapján dolgoztam, így nem is volt alkalmam a fellépésre, de nem is nagyon szoktam. Inkább a napi imámban emlékezem meg a hősökről, de alkalmasint a családdal is elmegyünk a Kerepesi temetőbe, ahol az áldozatok sírjánál imádkozunk. Ez nálam nem kötődik a hivatalosan megnevezett napokhoz.
- Úgy tudjuk, művész úr mélyen vallásos, templomba járó ember. Színházi elfoglaltságai és családja mellett mindig jut erre ideje?
- Nem tudom, hogy mélyen vallásos vagyok-e, de erre törekszem. Mindennap járok szentmisére és áldozom. Budapesten reggel hat órától este nyolcig vannak misék, így mindig akkor megyek, amikor a munkám megengedi. Arra is volt példa, hogy nem tudtam ebben az időszakban eljutni a szentmisére, akkor viszont megkértem valamelyik pap ismerősömet, hogy kerítsen sort a misére egy mindkettőnk számára alkalmas időpontban.
- A veszprémi Petőfi Színház művészeti tanácsadói posztja és a Nemzeti Színház igazgatóhelyettesi munkaköre mellett színészi feladatokat is ellát?
- Hogyne. A Nemzetiben Caragiale Zűrzavaros éjszakájában és Shakespeare Ahogy tetszik című vígjátékában játszom, Veszprémben pedig az Adáshiba című komédiában Bódog szerepét. A Petőfi Színházban egyébként rendezésemben mutattuk be november végén Gorkij Éjjeli menedékhely című színművét.
- Soha nem gondolt arra, hogy külföldön építsen nemzetközi karriert?
- Engem az Eldorádó című film bemutatása után hívtak Amerikába. Az ottani menedzser ideutazott, és azt mondta, hogy hagyjam itt az országot, a családot, építsek ott új karriert. Azt javasolta, hogy egy évig csak angolul tanuljak, hogy jobban tudjam a nyelvet. Erre megkérdeztem tőle, tanuljam-e újból az Augsburgi csatát? ? rám nézett, azután összecsomagolt és hazament - én pedig maradtam. Megértem, ha valaki boldogulni próbál, de itt van dolgunk. A Jóisten valami miatt ideküldött minket. Néhány évet külföldön dolgozni, ott tanulni és okosodni nem bűn, de utána haza kell jönni és azzal a tudással a nemzetet gyarapítani, ahogy azt Széchenyi is tette, mert "itt élned, halnod kell".
Tamás Angéla
