Ugrás a tartalomra

Bankrendrakás és fenntartható költségvetés

2014. december 07. vasárnap
Bankrendrakás és fenntartható költségvetés

Merész megállapításnak tűnhet, de megalapozott: 2015-ben, az Országgyűlés döntései nyomán - a mindenkori kormányzatok évtizedes adósságát letudva - történelmi jelentőségű pénzügyi törvényekkel indulhat az újév Magyarországon. Ahhoz, hogy a jogszabályok jelentősége majdan kézzelfogható legyen, érdemes visszatekinteni, milyen állapotba kerültek a hazai családok, vállalkozások 2010-re. A szakértők világnézeti, szakmapolitikai nézetkülönbségektől függetlenül egyetértenek abban, hogy a 2005-től 2009-ig kialakult gazdasági korszakot a kormányzati baklövések, felelőtlenségek, a nemzetközi statisztikák manipulálását célzó trükközés, a piaci bankszektort a kontrolálatlan hiéna-hitelpolitika, a jegybankot pedig - udvariasan szólva is - döntően "a nem avatkozom be" stratégiája jellemezte.

A pénzügyek állami és piaci irányítói, visszaélve azzal, hogy nincs egységes és határozott jogértelmezésen alapuló "fékrendszer", - papíron - soha nem látott mennyiségű külföldi fizetőeszközt öntöttek a magyar családok nyakába. Úgy jártak el, mint a zavarosban járó tőzsdealkuszok: olyan terméket sóztak rá milliókra, amelyről tudták, hogy rendkívül kockázatos. A Gyurcsány- és a Bajnai-kormányok eközben malmoztak, és ahogy egy szakértő találóan fogalmazott: ebbe "a süllyedő csónakba még a globális világválság viharának villámai is belecsaptak". 2010-re padlóra kerültünk.

Az elmúlt években nemzeti összefogás és támogatás nélkül képtelenek lettünk volna visszatérni az egyedül járható útra, amely költségvetési fegyelmet és fenntartható növekedést hozott. A magyar kormány mindezt megfejelte a társadalmi szolidaritás gyakorlatával, és bevonta a közteherviselésbe azokat a döntően multinacionális vállalatokat, amelyek "kreatívan" értelmezték a tisztességes haszon kifejezést.

2015-ben Magyarország államháztartási hiánya - ahogy immár több éve - stabilan alatta lesz a brüsszeli kritériumok bűvös 3 százalékos mutatójának. Újabb források jutnak közösségi munkára, a pedagógusok után elindul a katonák és a rendvédelmi dolgozók fokozatos bérfelzárkóztatása, és maradnak a rezsicsökkentés okozta kedvező árviszonyok az energiaellátásban. Ugyanakkor 1989 óta először az újév legjelentősebb pénzügyi törvénye nem az állam költségvetéséről, hanem a családok millióinak "hitelköltségvetéséről" szól.

A devizaadós családok terhei átlagosan 25-30 százalékkal csökkennek, a bankoknak több mint ezermilliárd forintot kell visszaadni az embereknek. A fair bank törvénnyel pedig rendszerváltás jön 2015-ben a bankok hitelpolitikájában. Véget ér az erőfölény és a visszaélések korszaka. Ideje volt.