Ugrás a tartalomra

Európai magyar modell

2015. február 11. szerda
Európai magyar modell

Jó néhány nehézségen lépett túl a magyar társadalom az elmúlt majd egy évtizedben.

Voltak itt hitelből osztogatók, hazugságokból lavírozók, ügyeletes nemzetközi jelentők. Ugyanakkor a költségvetési fegyelmen alapuló biztonságot és a megalapozott fenntartható fejlődést a 2010 utáni gazdaságpolitika teremtette meg - a gazdasági világválságban új megoldásokat kínáló gazdaságpolitika.

Miért is fontos, hogy legyen önálló magyar gazdaságpolitika, amikor a globális világban a "piacok", a befektetők úgyis eldöntenek mindent - ahogy a közkeletű vélekedés tartja?

Azért, mert ez nem egészen így van.

Nyitott világban élünk, igaz. De a saját erőforrásaink, lehetőségeink feletti rendelkezés alapvető jogunk, érdekünk és felelősségünk. Azok a politikai erők, amelyek ezt nem vették, nem veszik komolyan, mindig elvtelenül és sokszor anyagi előnyökért fordultak valamilyen gazdasági vagy hatalmi központhoz, és a fekete levest gyakorta a magyar polgárokkal itatták meg.

Az elmúlt öt esztendőben Magyarország kapott hideget-meleget a brüsszeli adminisztrációtól, amikor az elmúlt évtizedek gazdaságpolitikai megoldásaival szakított. Összeomlást, felfordulást jósoltak, de nem lett igazuk, sőt ahhoz képest, amilyen vehemenciával próbálták hitelteleníteni a magyar gazdasági megoldásokat, szépen csendben lezajlott a brüsszeli fordulat.

A magyar sajtóban alig-alig jelentek meg átfogó értékelések az elmúlt másfél hétben megjelent jelentésről, amelyben az Európai Bizottság értékelte a 28 tagállam gazdasági helyzetét és kilátásait. Magyarország jól vizsgázott.

Brüsszel elismerte, hogy hazánk 2015-2016-ban fenntartható növekedés mellett alacsony államháztartási hiánnyal és - bár lassan, de - csökkenő államadóssággal számolhat, éppen úgy, ahogy a kormányzat prognózisaiban szerepel. Az is figyelemre méltó, hogy a bizottság feketén-fehéren megállapította: a következő két évben fokozatosan növekszik a belső fogyasztás, ami a fenntartható növekedés legfontosabb fundamentuma.

Túlzások és jelzők halmaza nélkül kijelenthető: a modern kor legnagyobb gazdasági válságából éppen csak kilábaló európai közösség tagállamai közül jó néhányan cserélnének Magyarországgal, mi több, a gazdaságpolitikájuk eszköztárába is beemelik a magyar módszerek egy részét.

Nem vagyunk hurráoptimisták, de aki nem látja, hogy az elmúlt öt évben gyökeresen átalakuló gazdasági világrendben és a geopolitikai kockázatok viharában Magyarország egyre stabilabban áll a lábán, az rossz iránytűt használ, és nemigen látja, merre az előre. Nyitott, szabad világban élünk, ahol az ország és a nemzet érdekeit határozott fellépéssel, mértékadó új gondolatokkal, innovációkkal vihetjük előre. Nem dőlünk hátra, mert feladatból van bőven, de elmúltak azok az idők, amikor lehajtott fejjel kellett hallgatnunk a "mindent tudó" globalista szakértőket, akiknek jól látható, mit hozott a kísérletezése. Vigyázó szemünket vessük Athénra, Madridra, és építsük tovább az európai magyar modellt!