Közös történelem, közös jövő
Aligha van magyar ember, aki ne tudná Petőfinek legalább néhány sorát elszavalni. Aligha van magyar ember, aki ne tudna "48-as dalokat elénekelni. Aligha van magyar ember, akinek Kossuth ne jelentene egyet a nagy államférfival, aki a legnehezebb időben állt népe élére a szabadságért vívott küzdelemben. Többek között ez a közös örökség az, ami nemzetté tesz bennünket. Március 15-én azokra az emberekre fogunk emlékezni, akik megteremtették a szabadságszeretetnek, az áldozatvállalásnak és a példamutatásnak azt a mintáját, ami közel 170 év után is változatlan erővel él a szívünkben.
Március 15-e az egyik legszebb magyar ünnep: összefonódik a tavasszal, a megújulással, és semmi megosztó nincsen benne. Nincsenek keserű viták körülötte, nincs ádáz világnézeti vagy politikai szembenállás az értelmezése körül. Pedig akikre hősökként emlékezünk, Kossuth és Széchenyi, vagy Perczel Mór és Görgey Artúr, az események sodrásában szembekerültek egymással. Talán mi, akik most élünk, is lehetünk majdan olyan szerencsések, hogy konfliktusainkra egy idő után már senki nem fog emlékezni, és munkánk, tevékenységünk eredménye és példája lesz az utókor szemében a mérvadó.
Hívunk minden budafok-tétényi polgárt, hogy ünnepeljünk együtt! Öltöztessük zászlódíszbe házainkat, kerületünket. Március 15-én 9 órakor a Donát-hegyen a Baross Gábor-telepi Polgári Kör, 10 órakor a Zambelli utca 17/B előtt a Nagytétényi Polgári Kör, 11-kor pedig a nagytétényi honvédemlékmű előtt az önkormányzat tart ünnepséget.
Gondoljunk azokra is, akik határainkon kívül emlékeznek meg a forradalom kitöréséről és az azt követő szabadságharcról, nemegyszer a helyi hatóságok gyanakvásától kísérve. Most Kárpátalja felé fordulunk aggódva, mert nagyon rossz híreket kapunk. Ahogy egy onnan érkező levélben írták: "Nemrég összejöttek az itteni magyarság meghatározó képviselői, és arra jutottak, hogy az 1944-es Malenkij-robot óta (amikor minden 18 és 50 év közötti férfit elvittek) most van a legnagyobb krízis." Önkormányzatunk is segít, és arra kér minden jó szándékú polgárt, hogy adakozzon a kárpátaljaiak javára. ?rizzük meg az ünnep utánra is azt az érzést, hogy összetartozunk, a közös történelem és a közös jövő tart össze bennünket!