Kisbolygó őrzi Herman Ottó nevét

?ldott Gábor amatőr csillagász tartott előadást a Cziffra Központban Herman Ottó csillagairól. A híres polihisztor halálának 100. évfordulójára meghirdetett emlékévben rengeteg pályázat született. Ezek a művek mind a tudós, néprajzkutató, régész, író és zoológus nagyságát hirdették.

- Hogyan kötődik Herman Ottó nevéhez a csillagászat? Milyen munkái és kutatásai voltak ezen a területen?

- Herman Ottó olyan természettudós volt, aki elsősorban az ember és a természet kapcsolatát kutatta. Több írása jelent meg az állatvilágról, később pedig a halászatról és a pásztorkodásról is. Sok gyűjtőúton járt, amelyeken a pásztorokkal együtt élve megismerhette a magyarországi pásztorok nyelvi emlékeit. Ezek az emberek a csillagok alapján tájékozódtak, így rengeteget tudtak a csillagképekről, az azokról szóló mondákról. Herman Ottó ezekből sok mindent lejegyzett és megmentett az utókor számára. Sokat foglalkozott az északi költöző madarakkal is. A minél teljesebb tanulmány megírása érdekében norvégiai Vardőbe utazott, ahol korábban két híres csillagász, Hell Miksa és Sajnovics János megfigyeléseket végzett a vénuszi átvonulásról, amelyből megállapítható a Nap és Föld közötti távolság.

- A Magyar Csillagászati Egyesület egyik tagja Barta Lajos is, milyen kapcsolat fűzi őt Herman Ottóhoz?

- A Meteor című havilapban jelent meg Barta Lajos cikke Herman Ottó csillagai címmel, ez volt az alapja az emlékévben tartott előadásomnak. Lajos bácsi kedvenc témája a csillagászattörténeti kutatás, rengeteg írása jelent már meg erről.

- Miért fontos a magyar kisboly-gókutatás, és mi a célja?

- Magyarországon több évtizedes hagyománya van a kisbolygók és üstökösök kutatásának. Rengeteg még fel nem fedezett kisbolygó kering a Naprendszerben. Megismerésük segíthet megértenünk a Naprendszer keletkezését, működésének törvényeit. Megismerhetjük a Naprendszerben a Föld számára veszélyt jelentő égitesteket is.

- Kinek köszönhetjük, hogy Herman Ottóról kisbolygót neveztek el?

- Sárneczky Krisztián, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársa, számos kisbolygó felfedezője fiatalkora óta figyeli az égboltot. Kezdetben üstökösökkel foglakozott. Többévnyi megfigyelés szükséges ahhoz, hogy valaki elnevezhessen egy kisbolygót. Krisztián a Piszkéstetői Obszervatóriumban lévő Schmidt-távcsővel követte azt a kisbolygót, aminek a Herman Ottó nevet adta a tudós halálának 100. évfordulóján. Az égbolton egyébként közel negyven magyar hírességről elnevezett kisbolygó kering. Főleg kutatókról, sportolókról, tudósokról és színészekről neveznek el ilyen égitestet.

(Viszkocsil Dóra)