Banksarcmentesítés, szolidaritás
A XXI. század jól működő nemzeti gazdaságaiban alapvető szükséglet a pénzintézeti rendszer. A bankszektor.
Ahogy Széchenyi írta a Hitelben: nincs anyagi felemelkedés, ha azt nem támogatja a bank pénze. Ez a közösséget szolgálja, a javainkat gyarapítja.
Magyarországon a 2000-es évek közepétől egy jó ideig szinte minden széchenyis szabályt áthágott a bankrendszer. Nem a felemelkedést és a gyarapodást szolgálta, hanem az akkor kormányzók szeme láttára elviselhetetlen adósságspirálba csalta az embereket. Történt, hogy a magukat baloldalinak (is) valló politikai erők tétlenül, cinikusan nézték, hogy Magyarország népe, vállalkozásai, önkormányzatai más országok pénznemében vesznek fel összességében világrekordnak számító terheket. Ahogy a köznyelv tartotta, "olcsó devizahitelt". A kormányzat nem lépett közbe, és mire észbe kaptunk, a svájci frankban, euróban, japán jenben eladósodott családok száma milliósra duzzadt. Egy emberöltőre kiszolgáltatva Magyarországot.
2010-től a magyarok behúzták a vészféket. Elegük lett az erkölcstelen, jogtalan sarcolásból. A nemzeti kormány gyors mentőövekkel, majd hosszú jogalkotási folyamattal megállította a szakadék felé tartó rendszert.
2015. március 1-jétől a hétköznapokban is érezhető rendszerváltás szemtanúi és résztvevő vagyunk. Április 30-ig minden magyarországi pénzintézetnek el kell számolni minden forint- és devizaalapú hitellel, amelyet 2004. május 1. után bocsátottak ki. A szakértők szerint nagyjából 1000 milliárd forint az a sarc, amelyet a tájékoztatás hiánya és a jogtalan díjazás okán vissza kell fizetni a bankoknak.
A törvényhozás visszaterelte a pénzügyi szektort a helyes mederbe, ezzel jelzést is adott: Magyarország erős nemzeti bankrendszert épít, amiben nincs helye a családokat megnyomorító sarcoknak, de nagy szükség van az egészséges gazdaságot támogató hitelezésre.
Az új rendszer legfontosabb üzenete a szolidaritás. Nem hagyunk senkit az út szélén.
Ez az üzenet napjainkban sok más ügyben is húsbavágó. A szolidaritás nem egy szóvirág.
Az elmúlt napokban Budafok-Tétény ismét szolidaritást vállalt a Kárpátalján élő magyarokkal, akiknek a háború sújtotta Ukrajnában a legelemibb szükségleteiben segítettünk, segítünk.
Március 9-én és 10-én pedig Erdélyben, a Székely szabadság napján, Marosvásárhelyen fejeztem ki tiszteletemet a magyar szabadság hősei előtt. A székely hősök üzenete egyértelmű: szolidaritás nélkül nincs jövője a magyarságnak a Kárpát-hazában.