Ugrás a tartalomra

?“riásfestmény Bartók Béla zenéjére

2014. augusztus 31. vasárnap
?“riásfestmény Bartók Béla zenéjére

Két éve már, hogy a Rózsakerti Demjén István Református Általános Iskolában Németh Anikó és Balogh Andrásné (Magdi) a kisdiákok egy részét Kokas Klára módszerét alkalmazva nevelik a vizuális kultúra és az ének-zene szeretetére. Ennek folytatásaként a két tanítónő és Pállay József művésztanár második éve szervez nyári tábort, ahol szülők, gyerekek és pedagógusok együtt énekelnek, táncolnak, közösen hallgatnak zenét, festenek és rajzolnak. Az iskola támogatásával megvalósult, kétturnusos Kokas táborban részt vevő tizenhat családnak az idén a pannonhalmi főapátsághoz tartozó, tápi Bencés Erdei Iskola adott otthont.

- Közös nyaralásunkat Bach és Bartók zenéje határozta meg. Magdival közel százórányi zenei anyagból válogattuk ki azokat a pár perces részleteket, amelyek étkezésekre hívták a táborlakókat. A két szerző művei arra is lehetőséget nyújtottak, hogy minél több hangszer hangjával megismerkedhessenek a gyerekek, a zenehallgatás középpontjában pedig Bach brandenburgi versenyei, valamint Bartók Allegro Barbarója került - beszélt az ötnapos táborokban felcsendülő muzsikákról Németh Anikó, aki nemcsak tanítási órán, hanem szakkör keretében is alkalmazza a neves pedagógus módszerét.

- A zene, a mozgás és az alkotás teljesen lenyugtatja a gyermekeket, általuk kreatívvá és nyitottá válnak és az önbizalmuk is erősödik - dicsérte az iskolában zajló művészeti nevelést az egyik szülő, aki gyermekeivel részt vett a nyári foglalkozásokon. Szonja édesanyja is a táborozók között volt, ő a gyönyörű környezetet, a környék kulturális értékekben gazdag látnivalóit, a tábor remek szellemiségét, a foglalkozás alatti ellazulást, valamint az érzelmi intelligencia fejlesztését emelte ki pozitívumként, míg a háromgyerekes Liziczayné Kovács Zsófia így összegezte a Tápon töltött napokat:

- Erre a hétre megállt az idő. Nagyon jólesett kiszakadni a hétköznapokból, együtt lenni, pihenni. Családunk számára óriási kikapcsolódást jelentettek a foglalkozások, amikor néhány perc alatt teljesen "áthangolódtunk", és semmi másra nem figyeltünk. Egyszerűen csak jólesett ott lenni, jólesett szabadnak lenni, kötöttségek és elvárások nélkül azt csinálni, amihez kedvünk van. A legnagyobb élményt mégis az jelentette, amikor gyermekeim új, számomra ismeretlen megnyilvánulásait láthattam.

Pállay Józseftől, a Budai Nagy Antal Gimnázium tanárától megtudtuk, hogy ahogy az iskolában a tanév során, úgy a Tápon töltött napok alatt is szabad mozgásos improvizációk születtek a zene hallgatása közben, majd a megszerzett élmény hatására képzőművészeti alkotások jöttek létre. Az a céljuk, mondta, hogy ez a folyamat minél nagyobb örömet jelentsen a gyerekeknek, hiszen Kokas Klára pedagógiájában nem az eredmény a lényeges, hanem a folyamat.

Hozzátette: A vizuális foglalkozásokon a hagyományosnak számító vízfesték és tempera mellett a táborozók tust, pácot és szenet is használtak, sőt, az egyéni munkák mellett közös alkotás is napvilágot látott egy Bartók III. zongoraversenye ihlette, lepedőre festett kép formájában.

Tamás Angéla