Ugrás a tartalomra

Tudományos díj a Kempelen tanárának

2014. november 12. szerda
Tudományos díj a Kempelen tanárának

A Science on Stage az európai országok természettudományos és technológiai oktatóinak hálózata. Kétévente nemzetközi fesztivált rendez, a köztes években nemzeti rendezvényen választják ki a fesztiválra utazókat. Magyarország legkiválóbb természettudományt tanító tanárait Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke köszöntötte a debreceni Atommagkutató Intézetben megrendezett oktatási fesztiválon. A Science on Stage nemzeti fordulóján a kerületi Kempelen Farkas Gimnázium tanára, Gajdosné Szabó Márta Vele vagy nélküle? A nehézipar előnyei és hátrányai című projektjével elnyerte a kilenc fődíj egyikét. Ennek köszönhetően júniusban nyolc kollégájával együtt ő képviseli Magyarországot az európai versenyen, Londonban. A kémia szakos pedagógus pályázatában a bányák fontosságára, a kibányászható ásványi anyagok értékére és gyakorlati hasznára kíván rávilágítani, valamint arra, milyen kemény munka és hatalmas energia szükséges felszínre hozásukhoz.

- Mi késztette arra, hogy egyetemi tanárok és kutatók társaságában ilyen nagy horderejű megmérettetésre álljon ki?

- Két évvel ezelőtt Lengyelországban részt vettem a természettudományt tanító tanárok fesztiválján. Ott ismerkedtem meg két, a Harz-hegységből származó pedagógussal, akik felhívták a figyelmemet a bányászati kultúrára. A velük való beszélgetések alkalmával körvonalazódott bennem ez a nagyobb volumenű szemléletformálási projekt, amelyet az idén sikerült megvalósítanom. Nagyon fontosnak találtam a témát, ezért úgy gondoltam, annak ellenére részt veszek a pályázaton, hogy nincs sok esélyem labdába rúgni egy ilyen erős mezőnyben.

- Miért gondolta, hogy ebben a közegben nem veheti fel a versenyt a többiekkel?

- Az én projektem nagyon-nagyon gimnáziumi volt. A többség igen látványos elemekkel készült, a tudományos fokozattal rendelkező előadók között igazi "showmanek" is voltak, akik fantasztikusan érdekes kísérleteket mutattak be. A középiskolában nem vásárolhatunk drága anyagokat, megfelelő, korszerű eszközöket és munkánkat nem segíti asszisztencia. Huszonhat órában tanítunk, a tízperces szünetek után újabb és újabb tanulócsoportokba megyünk, így nem könnyű show-t rendezni.

- Munkáját mégis fődíjjal jutalmazták.

- Lehet, hogy a projekt komplexitása - szemléletformálás, ipar kultúrtörténet, kísérletek és környezetvédelem - vezetett ahhoz, hogy a Londonba utazó csapat egyike lehetek. Nem érzékeljük, milyen irgalmatlan ütemben használjuk fel a nagyon nehéz körülmények között, emberfeletti munkával kibányászott, mindennapi életünket meghatározó érceket. Döbbenetes, hogy egy ember élete során milyen sok ásványi nyersanyagot használ fel , ezért a környezetvédelem figyelembevétele mellett sem mondhatunk nemet az iparra: egy számítógép működéséhez 32 darab bányászattal előállított elem szükséges, egy autóban több mint egy tonna vas van, a dinamóhoz réz, az akkumulátorhoz ólom, a rozsdavédőhöz pedig cink kell, és a lépten-nyomon cserélt és kidobott mobiltelefonok több mint 40 százalékban fémet tartalmaznak. A gyerekek szemléletét lehet formálni, sőt ez kötelességünk is. Remélem, hogy a projekt segítségével a diákok felfogják, milyen áron kerül hozzánk a telefon, a számítógép vagy az autó, és akkor nemcsak a forintértékét nézik majd ezeknek az eszközöknek, hanem valami egészen mást is meglátnak benne.

(Tamás Angéla)