Biztonság és gondoskodás

– Az előző ciklushoz hasonlóan ismét Önt választották meg a kerület egyik alpolgármesterévé. Minek köszönhető ez a bizalom?
– Hiszem, hogy a bizalom alapja az elvégzett munka. Akkor bíznak az emberek valakiben, ha megbizonyosodnak arról, hogy megfelelő elhivatottsággal, alázattal és elszántsággal képviseli őket. Nagy megtiszteltetés, hogy hetedszer sikerült elnyernem az emberek bizalmát az egyéni választókerületemben. A tavalyi önkormányzati választáson ráadásul rekordok is megdőltek, a kerületben a rendszerváltás óta soha nem kapott még polgármester annyi szavazatot, mint Karsay Ferenc, és soha nem szavaztak még képviselőjelöltnek bizalmat annyian Budafok-Tétényben, mint nekem. Ez persze annak is köszönhető, hogy soha nem volt ilyen magas a részvétel, ami egyrészt erős felhatalmazást is ad a számunkra, másrészt pedig komoly felelősséget is ruház ránk. Talán ezt a képviselő-testület is figyelembe vette, amikor 17 képviselőből 16 támogatásával választottak meg ismét alpolgármesternek. 

– Az önkormányzati választás igen kiegyensúlyozott eredményt hozott, ezért nehéz alkufolyamatot kellett végigvinni ahhoz, hogy meglegyen a kerület vezetői struktúrája. Hogyan értékeli a választást és ezt a folyamatot?
– Úgy gondolom, hogy egy önkormányzat esetében addig lehet és érdemes oldalakról és versengésről beszélni, amíg le nem zárul a választás. Akik a mostani választási eredményeket úgy fordítják le, hogy nem a Fidesz–KDNP nyert, azok figyelmen kívül hagyják, hogy a polgármester és az általa irányított csapatunk a képviselői körzetek többségében győzelmet aratott. Ahhoz a mandátumarányhoz, ami végül kialakult a képviselő-testületben, az vezetett, hogy ahol nyertünk, ott meglehetősen nagy arányban kaptunk több szavazatot az ellenzéknél, ahol meg vesztettünk, több esetben is nagyon kevés szavazattal maradtunk le a versenyben. Három körzetben kettő, tizenhét és huszonegy szavazattal kaptunk kevesebbet az ellenfeleinknél, vagyis negyven szavazaton múlt három mandátumunk. A számokból tehát akár azt a következtetést is le lehetne vonni, hogy többségében arra szavaztak a kerületiek, hogy folytassuk az általunk végzett munkát Budafok-Tétényben. Az önkormányzati választáson ugyanis nem mindig csak a pártokra szavaznak az emberek, hanem a már korábban említett bizalom alapján, amely sok esetben személyes bizalom is. Erre a bizalomra pedig sokan büszkék lehetünk. A választás után viszont az együttműködésnek jön el az ideje, hiszen az önkormányzat nem „kis parlament”. Az emberek ugyanis nem azért szavaztak ránk, hogy csőre töltött puskával üljünk egymással szemben a döntéshozó testületekben, hogy egymással hadakozzunk. Nem az a település érdeke, hogy folyamatos gáncsoskodás legyen, mert az egyik oldal pártpolitikai okokból keresztbe akar tenni minden építő javaslatnak. Az ellenzéki oldalon ülő politikustársaink közül vannak olyanok, akik ezt felismerték, de vannak, akik még nem.

– Nem azért tartott ilyen sokáig az alkudozás, mert mindenki minél több pozíciót akart kicsikarni magának, hogy nagyobb szerepe lehessen a döntéshozatali folyamatokban?
– Az erről szóló tárgyalások során a polgármester úr rengeteg gesztust tett a megegyezés érdekében. Olyan engedményeket is, amelyeket a választási eredmények nem indokolnának. Ezzel is bizonyította az együttműködési szándékát, amely most is nyitva áll mindenki előtt, illetve azt is, hogy nem igazak azok a híresztelések, hogy nekünk bármilyen takargatnivalónk lenne. A bizottságokban az ellenzéknek többsége van, így személyesen is meggyőződhetnek erről. Mostantól azonban az ellenségeskedés helyett felelősségteljes munkára és együttműködésre lenne szükség a részükről.

– Az új képviselő-testület első ülései – amelyeken a vezetői struktúráról vitatkoztak – tele voltak személyeskedéssel. Önt a személyében is ízléstelen stílusban támadták meg. Mostanra konszolidálódni látszik a kerületben a politikai helyzet?
– Némileg lecsitultak ezek a hangok, de alapvetően sajnos nem tapasztalom a konszolidáció jeleit az üléseken. Nem akarok senkit megbántani, de vannak olyan képviselők, akik úgy gondolják, náluk van a bölcsek köve, ezért hajlamosak kioktatni tapasztaltabb képviselőket, hivatali dolgozókat olyan állításokkal, amelyeknek köze sincs a valósághoz. Ezt pedig sokszor nem is a testületben, hanem a közösségi médiafelületeken teszik, és sok esetben igen durva hangnemben. Ezt nekünk, politikusoknak tűrni kell. Ha viszont a hivatalt érik ilyen igaztalan támadások, vagy olyan intézményeket, amelyeknek nincs köze a pártpolitikához, az tűrhetetlen. Ez ellen fel kell emelni a szavunkat, és meg is fogjuk védeni a hivatali, intézményi dolgozóinkat.

– A vezetői struktúra olyan szempontból is átalakult, hogy a korábbi három helyett két alpolgármester dolgozik Karsay Ferenc polgármester mellett. Az egyikük, Perlai Zoltán pedig az ellenzékből került ebbe a pozícióba. Milyen az együttműködés az alpolgármestertársával, és mennyivel hárul több feladat önre ebben a felállásban?
– A régi mondás szerint „lakva ismerszik meg az ember”, tehát egy kicsit talán korai még erről beszélni, de az eddigi tapasztalatok alapján azt gondolom, hogy korrekt az együttműködésünk Perlai Zoltánnal. Ez annak is köszönhető, hogy ő is régóta tevékenykedik a kerületi politikában. Nyilván több feladat is hárul rám azzal, hogy csak két alpolgármestere van a kerületnek. Az eddigi feladataim többsége megmaradt, de újakat is kaptam. Hozzám tartozik például a Részvételi Költségvetés koordinációja, amit Szepesfalvy Anna korábbi alpolgármestertől örököltem meg. Anna kiválóan végezte ezt a munkát, és én is ugyanolyan odaadással szeretném ellátni a feladatot, mert a szívügyem. A projekt révén az idén már 350 millió forintos keretösszeget biztosítunk arra, hogy ebből a kerület lakóinak saját ötletei valósulhassanak meg az itt élők szavazatai alapján. Fontosnak tartjuk, hogy minél többen részt vegyenek ebben, ezért minden felületen hirdetni is fogjuk a lehetőséget. A program révén nagyon jelentős dolgok valósultak meg, például a Tétény-rét Családi Park, amelynek nemcsak a csodájára járnak a helyiek, hanem a kerület egyik legközkedveltebb sportpályás játszótere lett. De részben ebből az összegből valósítottunk meg olyan közlekedésbiztonsági fejlesztéseket is a fővárosi önkormányzat helyett, mint például a zebrák építése azokon a helyeken, ahol ezt a lakosság igényli.

– A korábbi feladatai közül megmaradt a zöldügyek és a klímavédelmi programok irányítása is. Ebben mit sikerült elérni eddig?
– Ez szintén a szívügyem, és azért is fontos, mert az emberekben sok elvárás fogalmazódik meg a környezetvédelemmel, a klímavédelemmel kapcsolatban. Van még teendőnk azonban az edukációban, az ismeretterjesztésben, hiszen tudatosítani kell, hogy mindannyiunknak van felelőssége a zöldterületeink megőrzésében. Tennünk kell azért, hogy ne betonozzuk, kövezzük le a kertünket, vagy a házunk előtti területeket, mert ez nemcsak a zöldterületek megőrzése miatt fontos, hanem a csapadékvíz megtartása, kezelése miatt is. Az előző ciklusban meghirdettük a Beton helyett zöldet! programot. Ennek részeként visszazöldítünk illegálisan leburkolt területeket is. De megalkottunk egy farendeletet is, amely alapján engedélyhez kötjük a fakivágásokat a magánterületeken. Ezzel kapcsolatban kétféle álláspont van. Sokan nehezményezik, hogy miért avatkozunk bele abba, mi történik a magántelkeken, mások pedig azt kérik, hogy ezeken az ingatlanokon is védjük meg a fákat, hiszen így maradhatunk a város egyik legzöldebb kerülete. Végül a képviselő-testület úgy határozott, hogy rendeletben szabályozzuk a fakivágásokat, pótlási kötelezettséget előírva, és szankcionálva, ha engedély nélkül vágnak ki fákat. Ezzel küzdünk például az ellen, hogy építkezések miatt tarra vágnak telkeket, és nem ültetnek helyette új egyedeket. A környezetvédelmi rendeletünk szerint a tulajdonosoknak gondoskodniuk kell az ingatlan megfelelő zöldítéséről az előírt minimális fásítottság és zöldfelületi százalékos mérték szerint, és ezt folyamatosan fenn is kell tartani. A fővárosban az elsők között vagyunk abban is, hogy a klímavédelmi programunk alapján szinte minden intézményünkre napelemeket szereltettünk. Ez nemcsak klímavédelmi szempontból elengedhetetlen, hiszen csökkentjük a károsanyag-kibocsátást a megújuló energia felhasználásával, hanem a költségeink megtakarítása érdekében is. A napelemek mellett hőszivattyús beruházásokat is végrehajtottunk, például a Klauzál Ház felső szintjén már így fűtenek, de számos intézményünkbe klímaberendezéseket is telepítettünk, amely fűtésre is használható. Igyekszünk segíteni a lakosságnak is az energiamegtakarításban, a rászorulóknak pályázni lehetett kisebb felújításokra, például hőtükrökre a radiátorokhoz, ablakszigetelésre és arra, hogy LED fényforrásokra cseréljék az izzókat a lámpákban. Hozzám tartoznak a városrendezési, valamint városfejlesztési feladatok is, például az út- és járdaépítések, -felújítások. Ezen a területen is van még dolgunk, annak ellenére, hogy az elmúlt években igyekeztünk előrelépést elérni. Sajnos a legrosszabb útjaink a fővárosi kezelésű utak, az elmúlt években ezért helyettük is elvégeztük sok esetben a munkát.

– A héten szavazhat a képviselő-testület a költségvetésről? Hosszas vitára számít? Mire jut majd pénz a büdzséből?
– Olyan még nem nagyon volt eddig sem, hogy vita nélkül elfogadott volna a képviselő-testület egy költségvetést. A terveink szerint a gondoskodás és a biztonság költségvetése lesz az idei, amelyben a zöldfeladatok nagyon fontos szerepet kapnak, és ennek megfelelő az erről szóló javaslat is. A biztonság és a gondoskodás lényeges eleme a szociális ellátórendszerünk, amelynek csak egy részét képezi a segélyezés. Ha összevetjük más kerületekkel például azt, hogy nálunk mennyivel kevesebbet fizetnek a szülők gyerekétkeztetésre, akkor azt gondolom, hogy méltán büszkék lehetünk. Ezt szeretnénk megőrizni a jövőben is. Szintén szeretnénk megőrizni az eredményeinket a közlekedésbiztonságban és a közbiztonságban is. Szeretnénk folytatni a környezetvédelmi, klímavédelmi, zöldprogramjainkat, idén több mint 1,4 milliárd forintot költünk ezekre a feladatokra. Az is igaz viszont, hogy 2,5 milliárdot el is vonnak a kerülettől az idén, és nekünk nincsenek akkora saját bevételeink, mint például a belsőbb kerületeknek, ez pedig jóval feszítettebb tervezést igényel. Vannak azonban olyan célok, amelyeknek a megvalósítása nem csak rajtunk múlik, például a közlekedés nagyobb fejlesztései. Az elővárosi vasút vagy a budafok-belvárosi villamospálya korszerűsítése és bizonságosabb csomópontok kialakítása olyan léptékű beruházásokat igényel, amelyekhez a fővárosi önkormányzat és az állam feladatvállalása kell. Szintén nem csak rajunk múlik, hogy sikerül-e forrásokat nyernünk az Egészséges Utcák Program pályázatán ahhoz a tervünkhöz, hogy egy élhetőbb, korlátozott autóforgalmú, zöldített, gyalogos és kerékpáros városközpontot hozzunk létre a Játék utcában a szakrendelő és a Városház tér között. A pályázatunkról elismerően beszélt a legutóbbi tárgyalásunkon Budapest főépítésze, így reménykedünk abban, hogy ez a projekt is megvalósulhat. Szeretnénk folytatni az energetikai korszerűsítésről szóló programunkat is, vagyis a lehető legtöbb helyen megújuló energiaforrásokkal csökkenteni az emissziót a kerületben, és megtakarítást is elérni. Növelni kívánjuk a zöldterületeinket is, illetve a lakosságot is erre sarkallni.

– Ön volt korábban fővárosi és országgyűlési képviselő is. Milyen volt akkoriban az együttműködés a fővárossal és a kormánnyal a kerület szempontjából, és milyen most?
– Ez időről időre változik. Én mindig bizakodó vagyok, és nem adom fel a reményt, de úgy látom, hogy korábban sokkal több eredményt sikerült elérnünk. A fővárosi fejlesztések szempontjából óriási a különbség a Demszky-időszak, illetve a mostani Karácsony-korszak és aközött, amikor Tarlós István volt a főpolgármester. A balliberális városvezetés sajnos úgy áll hozzá a külső kerületekhez, mintha azok nem is léteznének, mintha Budapest csak a Nagykörút környékéig tartana. A rendszerváltás utáni első húsz év, Demszky Gábor főpolgármesterségének időszaka úgy telt el, hogy a kerületi önkormányzat befizetett a fővárosnak minden eladott lakás után ötven százalékot, de ebből egy fillért sem látott vissza, mert az volt a forrása a tömbrehabilitációnak a belső kerületekben, így a Józsefvárosban és a Ferencvárosban. Tarlós István azonban később megnyitotta a pályázati lehetőséget a külső kerületek számára is. A TÉR_KÖZ pályázat révén pedig számos fejlesztést hajthattunk végre, megépült a Szomszédok Piaca, a Szent István téri Mese játszótér, a DunaFok Szabadidőpark, a Magdolna Udvar Kulturális Központ. Ekkor készültek el Budafok-Belváros komplex közlekedési felújításának tervei is. Az utóbbiból Karácsony Gergely főpolgármestersége idején azonban nem valósult meg semmi a Tóth József utca alján kialakított körforgalmon és a Mária Terézia utca egy kis szakaszán kívül. Nagy nehezen elértük, hogy kicseréljék az aszfaltburkolatot a tarthatatlan állapotban lévő Kossuth Lajos utcán, de ezt nem a felújítási terv szerint tették, az átépítés elmaradt. Azért is furcsa, hogy a BKK által készített felújítási terveket nem valósítja meg a főváros, mert ezek a közlekedésbiztonságot szolgálnák biztonságosabb kereszteződésekkel, gyalogátkelőhelyekkel, és a városvezetés ezeket a célokat deklaráltan fontosnak tartja. Legutóbb múlt héten kértük a fővárosi vezetéstől, Kiss Ambrus főigazgatótól és Erő Zoltán főépítésztől, hogy vigyék végbe ezt a fontos beruházást. Mindeközben számos feladatot nekünk kellett ellátni a főváros helyett is: útfelújítások, zebrák építése, vagy a zöldfelületek kaszálása a Nagytétényi úton. Amikor pedig országgyűlési képviselő voltam, két nagy projekt is megvalósulhatott a kerületben, örülök, hogy részem lehetett e pályázatok sikerességének elérésében. Így készült el pályázati források segítségével Nagytétény városközpontjának komplex fejlesztése, megépült a Cziffra Központ, felújítottuk és könyvtárrá alakítottuk a helyi zsinagóga épületét, és megújultak a közterületek. Ekkor végezték el a szakrendelő külső felújítását is Budafokon. A jelenlegi országgyűlési képviselőnktől, Tóth Endrétől viszont csak azt látjuk, hogy festékszóróval járja a kerületet, és a közösségi médiában kelti a feszültséget, nem riadva vissza a lakosság félrevezetésétől sem.

– Jövőre újra kampányidőszak következik. Milyen hangulatra számít?
– Úgy látom, hogy országos szinten a kampány sajnos folyamatos, de hogy ez mennyire gyűrűzik be a mi békés kisvárosunkba, az változó. Túl sok jóra viszont ebben a tekintetben nem számítok. A szereplők egy része sajnos a balhéban érdekelt, abban, hogy minél több botrány keserítse meg az életünket. Az a baj, hogy ferdítések, csúsztatások, hazugságok is fűszerezik ezeket a mesterségesen gerjesztett indulatokat. Nyilván nem minden tökéletes Magyarországon, Budapesten és Budafok-Tétényben. Arra is gondolni kell azonban, hogy honnan indultunk, meddig jutottunk és hová tartunk. Ebben pedig szerintem nincsen szégyenkeznivalónk. Hiszem, hogy jó úton járunk.

Haraszti Gyula