Hírek

Bodza Klára olvas, jógázik és könyvet ír
Az egykori budafoki tanár magyar népdalokat népszerűsít
2021-04-27

Bodza Klára szállodaigazgató szeretett volna lenni, mégis népdalénekes és pedagógus lett. Számára 1968-ban nyílt ki a rózsa – megnyerte a Nyílik a rózsa című televíziós zenei vetélkedőt –, és akkor nyílt ki számára a művészi pálya kapuja, s azóta járja országot-világot magyar népdalokkal. Az ismert énekművész másfél évtizedig Budafokon tanított a Nádasdyban.

– Március 5-én töltötte be a 79. évét, hogyan ünnepelt?

– Egy otthonban lakom, ahol nagyon jól érzem magam, mindenem megvan, olyan, mintha szállodában élnék… Rengeteg virágot kaptam az itt lakóktól, akiknek palacsintapartit tartottam. 

– Hosszú életet és jó egészséget kívánunk. Jól hallottam, hogy közel a nyolcvanhoz jógatanfolyamokra jár? Mióta jógázik, és mi vitte rá erre a különleges sportra?

– Már több mint húsz éve jógázom. Egyébként inkább én tartok tanfolyamot az otthon lakóinak, a kis öregeket kicsit megmozgatom. Egy betegség miatt kezdtem el jógával foglalkozni, és annyira megszerettem, annyira a lételememé vált, hogy már nem is tudnék nélküle élni, mert nemcsak a testet és a lelket ápolja, de a hangszalagokat is. A mindennapos jóga sokat segít a hangom és az állóképességem megőrzésében. 

– A Nyílik a rózsa után egyenes út vezetett a sikerhez?

– Nem mondanám! Nehezen fogadott be a művésztársadalom, csak nagyon kemény munkával, évekkel később vívtam ki az elismerést. A tiszta, eredeti forrásból származó népdal iránti hűségem, elhivatottságom meghozta a gyümölcsét, azóta már több komoly kitüntetéssel, például Németh László-, Eötvös József-, Martin György-díjjal, valamint a Magyar Kultúra Lovagja címmel.

– Az év tanára is volt.

– Igen, 1996-ban kaptam a Nádasdy Kálmán plakettet. A pedagógusi pálya mindig is vonzott, szívesen adtam át a tapasztalataimat a fiataloknak, bár eredetileg a vendéglátóiparban szerettem volna dolgozni, akár mint szállodaigazgató. Az 1968-as váratlan televíziós sikerem fordította meg az életemet, és inkább a művészi pályát választottam. Elvégeztem Szegeden a tanárképző főiskolát ének-zene szakon, így megkezdhettem pedagógusi munkámat is, 1988-tól 2003-ig például a budafoki Nádasdy Kálmán művészeti iskolában tanítottam. Nagyon megszerettem a kerületet, ma is szívesen visszajárok ide, és találkozom egykori tanítványaimmal.

– Hosszú tanítási tapasztalatait összegezve kidolgozta a népi énektanítás módszertanát, amelynek „terméke” a Magyar Népi Énekiskola öt kötete. 

– Egész életemben arra törekedtem, hogy amit művészként megtanultam a pályán meg a népdalgyűjtéseken, az mind visszakerüljön a tanítványokhoz, hogy ezt a műfajt megszeressék és kedvet kapjanak ahhoz, hogy azt az utat végigjárják, amit én is, és sikeresek legyenek. Vannak kiváló tanítványaim: Vakler Anna, Szalóki Ági, Navratil Andrea és mások, akikre nagyon büszke vagyok.

– Mivel telnek mostanában a napjai?

– A jógát már mondtam, de szeretek olvasni, sőt írni is. Most éppen könyvet írok az életemről…

(Temesi László)