Budafok az 1950-es években
Az 1949. évi XXVI. törvény 1. paragrafusa alapján Budafok megyei jogú város, Budatétény és Nagytétény község Budapest főváros XXII. kerületévé vált. A 34,2 négyzetkilométeren elterülő kerületben Budafok 24 075 lakost számlált. 1950. június 15-én megalakult a főváros ideiglenes tanácsa, ezt követően augusztus 15-én megalakult a XXII. kerület ideiglenes tanácsa is. Ezt az október 30-i országos választásokat követően – az ideiglenes tanács helyébe lépő – véglegesített tanács váltotta fel. Az alakuló ülés 4 évre megválasztotta tanácselnöknek Jakosits Lajost és a 13 tagú végrehajtó bizottságot is. A kerületi tanácsháza a korábbi budafoki városháza épülete lett. A tanács első lépései között szerepelt a vízhálózat bővítése, a kereskedelmi hálózat fejlesztése, valamint az 1951. évi költségvetés tárgyalása. Szerepelt még a budafoki barlanglakások felszámolása is, de erre az első években még nem jutott keret. A főváros által már a rendelet előtt elkészült a létesített kerületek rendezési terve, melyet csak 1955-re egészítettek ki, és végül 1960-ban nyert jóváhagyást.
A kerület létrehozását követően Budafok és a két csatolt község lakói igazából nem érzékelték a főváros előnyeit. Az országos sajtóban is csak elvétve jelentek meg cikkek a XXII. kerületről, melyekben a kereskedelmi ellátottságról, és néhány új üzlet megnyitásáról tudósítottak. (Természetesen az 1950-ig megjelent budafoki újságok már nem léteztek, nem adhattak hírt a helyi eseményekről.) A kerület első évtizedének legjelentősebb éve 1956 volt. Már az év is rosszul kezdődött, hiszen január 12-én Budafok-Tétényt 6 óra 36 perckor 6-os erősségű földrengés rázta meg. A régi házak közül többnek az oromfala leomlott, kémények dőltek le, jelentős ijedtséget okozva a lakosság körében. Július 30-án újabb 4-es erősségű földrengés volt, ez károkat nem, de újabb ijedtséget okozott. Augusztus 16-án a fővárosban 721 cm-rel tetőzött az árvíz, mely Budafok-Tétényben is elöntötte az árvízvédelmi vonalon kívüli területeket. Az októberi forradalom és szabadságharc egyetlen jelentős harci eseménye az úgynevezett Szabinai csata volt november 4–8. között. Bár ez nem mérhető össze a pesti eseményekkel, de Budafok számára így is fájdalmas volt. Hősi halottak, kivégzettek, és mintegy 80-100 fiatal hagyta el Budafokot, illetve hazáját.
1957. július 1-jével létrehozták Budafokon a Törley kastély épületében a Központi Sugárbiológiai Intézetet, mely 1959-ben felvette Joliot Curie nevét. 1958 őszén megkapta Budafok az első köztéri szobrát, Mikus Sándor Számoló kislány című, a posta előtt álló alkotását. Megjegyzendő, hogy ebben az évben Csepel és a Rákosok már 6-6 – a főváros által adományozott – köztéri alkotással gyarapodtak.
Az ötvenes évek második felében Budafokon a Pécsi utcában megkezdődött az első kis lakótelep építése. Bár ezek viszonylag kis alapterületű lakások voltak, de komfortfokozatukkal a budafoki hegyen lévő barlanglakásoknál messze jobb életlehetőséget biztosítottak.
A kerület rendezési, fejlesztési terve alapján az 1950-es évek végén felszámolták az egykori Weisz-féle fakereskedés telephelyét, amely a 60-as évek közepén a kerület új, központi szakorvosi rendelőintézetének adott helyet.
Garbóci László helytörténész
