Budafok városának első évei
1926 júniusában, a képviselő-testület és a polgármester megválasztása után megkezdődtek a dolgos hétköznapok. Záborszky polgármester és az újonnan megválasztott képviselő-testület tagjai egyetértettek abban, hogy a nagyközségből rendezett tanácsú várossá vált település feladatai rendkívüli mértékben megnőttek, amihez többlet pénzforrások is szükségessé váltak. Ennek érdekében a magyar kormány, a Magyar Nemzeti Bank és a Népszövetség által a New York-i Speyer bankházzal kezdeményezett külföldi kölcsönakcióba az utolsó pillanatban Budafok is be tudott kapcsolódni. A szeptember 7-i városi közgyűlés 20 milliárd (inflációs) korona felvételére tett javaslatot. Ennek jelentős részét csatornázásra, vízvezeték és villamoshálózat fejlesztésre, úthálózat építésére, valamint városi kis lakások létesítésére kívánták fordítani. Záborszky 1927. évi zárszámadási jelentéséből kiderül, hogy a kért kölcsönből 275 862 dollár, valamint 320 ezer pengő jutott városunknak. Ebből a 3 Fáber-ingatlan megvásárlására is sor került. (Az egyik Fáber kádármester villaépülete, a másik két épület az egykori Brázay-féle sósborszeszgyár épületegyüttese, a későbbi Városháza alapja.) Budafok jelentős kulturális eseménye volt 1928-ban a Nemzeti Szalon kiállításán Schaár Erzsébet, a budafoki tehetség bemutatkozása. Még 1928-ban dr. Scitovszky Béla belügyminiszter javasolta, hogy Budafok csatlakozzon a megyei városokhoz. Ez a képviselő-testület tagjainak nem tetszett, hiszen a képviselő-testület létszámának drasztikus csökkentését jelentette volna. Még ebben az évben, október 3-án megkezdődött az új Városháza építése, melyre 320 ezer pengőt irányoztak elő. A decemberi közgyűlésen dr. Donszky Árpád javasolta egy gimnázium létesítését.
1929. február 22-én Budafok várossá válásának motorja, dr. Donszky Árpád váratlanul meghalt. Utolsó javaslatainak egyike volt, hogy Budafok központjában épüljön fel az új postapalota, mivel a régi Kossuth Lajos utcai posta már képtelen volt a megnövekedett feladatokat ellátni. Ugyanekkor Weichinger Károly főiskolai tanár tervei alapján megkezdődött a Pannónia utcai 6 tantermes, modern iskola építése.
1929-ben az Országos Törvénytárban kihirdetett közigazgatási rendeletben megjelent 1929. évi XXX. törvénycikk szerint Budafok megyei város lett. Ezzel megszűnt a városi tanács és vele együtt a megválasztott 63 képviselő és 63 virilista mandátuma. Az új megyei jogú városnak 40 képviselője lett, 30 rendes és 10 póttag. (Megyei választás esetén Budafok 1 szavazókerület 2 mandátummal.)
1929. október 8-án ünnepélyesen felavatták Budafok új Városházáját, melyben megkezdte működését a Budafoki Királyi Járásbíróság. A régi község-, majd városházát felújítás után a rendőrség kapta meg. December 2-án Záborszky Nándort egyhangúlag újabb 10 évre polgármesternek választották meg. Ebben az évben óriási megtisztelés érte városunkat, hiszen Budafokon tartották meg a Magyar Városok Országos Kongresszusát.
Garbóci László helytörténész
