Budafoki sztár, budafoki helyszínek

Azért az már-már megható, amikor a Nagykarácsony című vadonatúj magyar film főszereplőjéről a vele folytatott beszélgetés végén kiderül, hogy kis túlzással szomszédom, nekem, Sörház utcai lakosnak ötperces sétájába kerülne, hogy meglátogassa otthonában Ötvös Andrást. Interjú az első magyar karácsonyi romantikus vígjáték sztárjával.

„Nyolc éve lakunk itt fenn a hegyen – említi Ötvös András, akit leginkább a Terápiából, a Sohavégetnemérősből (ezt is Tiszeker Dániel rendezte és Lévai Balázs volt a producere) és a Tanár című nagy sikerű sorozatból ismerhetnek a nézők. – És örömmel jelenthetem, hogy a Nagykarácsony bizonyos jeleneteit a budafoki tűzőrségen forgattuk, tudja, a Tűzoltótoronynál, a Jókai Mór utca sarkán.”

Hogy tudom-e? Évekig ott futballoztam a Budatétényi Mechanika csapatában, a toronytól három lépésre... Egy okkal több, hogy izgatottan várjam a film közelgő bemutatóját. No de miről is szól ez a mozi, anélkül, hogy elspoilereznénk a csattanót?

„Nagyon fontos, hogy tűzoltót játszom, mert gyermekkorom óta tűzoltó akartam lenni, és az évfolyamtársaim pontosan tudják, hogy már a Színművészeti első éve után majdnem ott hagytam az egyetemet, mert fel akartam szerelni. Igen, tűzoltónak. De az a legszebb az egészben, hogy Tiszeker Dani, a Nagykarácsony rendezője kezdettől fogva velem képzelte el ezt a filmet, de úgy, hogy fogalma sem volt az én különleges vonzódásomról ehhez a gyönyörű foglalkozáshoz, vagy inkább hivatáshoz” – mondta a főszereplő.

Tehát egy romantikus karácsonyi vígjátékról beszélünk, az elsőről, amit ebben a zsánerben forgattak Magyarországon. Van egy tűzoltó szolgálatparancsnok, akinek az a szerepe, hogy mindig ő a megmentő. Csakhogy történik vele egy trauma, amitől heveny és leküzdhetetlen tériszony tör rá. Megpróbálja titkolni ezt a munkahelyén, de a kollégái kiszagolják, és büntetésből kivezénylik egy karácsonyi vásárba. Na és akkor ott eszelősen felpörögnek az események, lesz ott minden, főleg szerelem. Röviden ennyi, anélkül, hogy elárulnánk a poént.

„Ebből engem nyilván a tűzoltóság érintett és érdekelt a legjobban, hálát adok a sorsnak, hogy ezekkel az emberekkel fél évet együtt tölthettem a forgatásnak köszönhetően – vallotta be a művész. Az történt, hogy Tiszeker Dániel rendező hat évvel ezelőtt, karácsony este, pont rálátott a Szabadság hídra, ahol a tűzoltók megpróbáltak leimádkozni egy lányt a turulról, vagy annak a közeléből. Természetesen szerelmi bánatból mászott fel oda. És Dani hat éve eldöntötte, hogy szeretne csinálni egy magyar karácsonyi filmet, amelyikben a télapó nem a kéményből ereszkedik le, nem libát sütnek, hanem székelykáposztát esznek, vagyis minden ízében magyar produkció. És amikor a múltkor felhívott egy tűzoltó törzsőrmester, és azt mondta, hogy ez a film pont olyan, amilyenek mi vagyunk, na, akkor óriási öröm és boldogság öntött el. Mert akkor éreztem, hogy a foglalkozás elérte a célját...”

Ch. Gáll András