Hírek

Otthon ápolt fertőzöttek ápolóinak pszichés támogatása és a lelki egészség megőrzése
Nem csak a fertőzött személy, hanem a segítők számára is megterhelő ez a helyzet. Nagyon fontos, hogy az ápoló se érezze védtelennek, tehetetlennek magát, hiszen ha belefárad vagy feszült lesz, az megnehezítheti az ő helytállását is a kialakult helyzetben. Mi segít a segítőnek?
2020-04-04
  1. Normalizálás

Általában az alábbi helyzetek váltanak ki aggodalmat:

  • Nem egyértelmű helyzetek – amelyek különféleképp értelmezhetők
  • Új és újszerű helyzetek – nincs tapasztalatunk, amihez visszanyúlhatnánk
  • Kiszámíthatatlan helyzetek – nem lehet tudni, hogyan alakulnak

A jelenlegi világméretű járványhelyzet egy szokatlan helyzet, sok bizonytalansággal, ami természetes módon vezet oda, hogy aggódunk, vagy szorongást érzünk.

  • Segítsük tehát annak belátását, hogy ebben a helyzetben az egészséges lelki – érzelmi működés természetes része az aggodalom, a szorongás. Az lenne természetellenes, ha nem szoronganánk ilyen kiszámíthatatlan helyzetben.
  1. Túlzott aggodalom, szorongás kezelése

Az aggodalom akkor válik problémává, ha megakadályoz minket abban, hogy éljük az életünket, és feldúltnak, kimerültnek érezzük magunkat tőle. Ha a szorongás túlzottá válik és elkezdi uralni az életünket, akkor fontos, hogy csökkentsük az aggódással töltött időt, és lépéseket tegyünk a jól-létünk érdekében!

  • Gyakoroljuk az aggodalmak elhalasztását: minden nap jelöljön ki egy meghatározott időt, amikor szándékosan az aggodalmaival foglalkozik, ez egyben azt is jelenti, hogy a nap hátralévő óráiban nem foglalkozunk az aggodalmakkal, amíg nem érkezünk el a kijelölt „aggódási időhöz”. Döntsük el, mikor lesz az aggodalom ideje, és meddig tart (ez legyen kb. 30 perc, de legfeljebb 1 óra). A nap folyamán összegyűlt aggodalmainkat jegyezzük fel, gyűjtsük össze, ha ismétlődő témájú jelentkezik, azt csak strigulázzuk. Ennél többet azonban ne foglalkozzunk vele, majd csak a kijelölt időben. Akkor viszont nézzünk szembe a saját aggodalmainkkal.
  • Gyakoroljuk a valós és vélt aggodalom megkülönböztetését: segítenünk kell a racionális gondolkodást, amely meg tudja különböztetni a valóságot a képzelettől:
    • Valós gondok miatti aggodalom – olyan aktuális problémákra vonatkozik, amik megoldására most van szükség. Ezeket vegyük sorra, majd kérdezzünk rá: mit szeretnék, mikor oldódna meg számomra ez a probléma? Válasszuk ki, mi az, amit meg tudunk tenni jelen körülmények között, hogy a probléma megszűnjön? Azt tegyük meg. Mi az, ami általunk nem befolyásolható, vagy most nem befolyásolható? Azzal ne foglalkozzunk, tegyük félre most.
    • Elképzelt/vélt gondok miatti aggodalom – olyan problémákra vonatkozik, amiket a jelenlegi egészségügyi krízis lehet, hogy magában foglal, de köztük is a legrosszabb forgatókönyveken való gondolkodás eredménye (amit katasztrofizációnak is hívunk). Ne véleményezzük ezt a verziót, hanem segítsük a képzeleti tevékenység folytatását a legkedvezőbb kimenetelű forgatókönyv irányába. Tovább folytathatjuk még különböző lehetséges kimenetelek kitalálásával a beszélgetést. Végül összegezhetjük, hogy lehetséges, hogy mégsem tudjuk kitalálni mi lesz a jövőben. A jelenben azonban sok mindent meg tudunk tenni a kedvező kimenetel érdekében.
  1. Új egyensúly megteremtése

Fontos, hogy a betegápolás és a karantén során is megpróbáljuk megőrizni a lelki egyensúlyunkat. Ennek megtalálásához, kialakításához olyan tevékenységeket végezzünk, amelyek:

  • a fejlődés érzését adják,
  • a kapcsolódást és kapcsolatteremtést segítik,
  • az örömet szereznek, mert kedvtelésből tesszük.
  1. Napirend
  • Alakítsunk ki napirendet: segítsük tartani a felkelés és lefekvés megszokott idejét, felöltözni, elkészülődni minden reggel és az új egyensúly kialakítását, fenntartását. Támogassuk a rendszeres időközönkénti, vitamindús étkezést, a jelentős folyadékbevitelt az orvos utasítása szerint. Fontos a fizikai aktívitás fenntartása is (például 30 percig szigorúan csak házimunkát végezzünk, vagy tornázzunk online videóra). A szervezetünk megfelelő állapota szükséges ahhoz, hogy jó erőforrás lehessen a vírusfertőzés leküzdésében.
  1. Felelős hírfogyasztás

Korlátozzuk azt az időt, amit olyan eseményekkel töltünk, amelyek aggodalmat váltanak ki, jelen esetben ne fulladjunk bele a híráradatba. Behatárolhatjuk, hogy a híreket csak a nap bizonyos szakaszában hallgatjuk meg minden nap, és az internetes hírek böngészésével töltött időt is tervezetten korlátozhatjuk.

  • Tájékozódjunk megbízható forrásokból: legyünk óvatosak és válasszunk megbízható forrásokat. Ilyen lehet például:

az Egészségügyi Világszervezet (WHO) oldala,
Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) tájékoztatótársoldala (https://www.patientaccess.com/covid-19)

Vagy magyar nyelven:

https://koronavirus.gov.hu/
http://semmelweis.hu/koronavirus/
https://www.nnk.gov.hu/index.php/lakossagi-tajekoztatok/koronavirus

  1. Hála és együttérzés önmagunkkal

Nehéz helyzetekben az ember hajlik arra, hogy negatívabban lássa az eseményeket, a fokozódó stressz hatására negatív spirálba kerülhetünk. Ilyenkor a pozitívumokat alig észleljük. Ebben az esetben érdemes hálajegyzeteket gyűjteni, hálanaplót vezetni, erőltetni a valóság pozitív elemeinek észlelését. Gyűjtsük össze, miért vagyunk hálásak az adott napon és este ezt újra tekintsük át.

Most különösen fontos, hogy segítsük tudatosítani a bennünket ért, vagy másokkal megtörtént pozitív, szívmelengető eseményeket. Beszámolhatunk ezekről egymásnak online felületen is. Szükség van most arra, hogy pozitív történetekkel, élményekkel gazdagodhassunk, akár egymás révén is. Továbbá, ha elfogyott a türelmünk az ápolás vagy a bezártság, egyhangúság, unalom miatt, ne hibáztassuk magunkat, hanem legyünk együttérzők önmagunkkal. Senki sem tökéletes.

  1. Meditáció, relaxáció

A lazító technikák nagyban hozzájárulnak stabilitásérzetünk alakulásához és belső erőnk növekedéséhez. Segítsük ezekhez a hozzáférést!

  • Tudatos-jelenlét gyakorlása (mindfulness)

A tudatos jelenlét megtanulása és gyakorlása segíthet abban, hogy elengedjük                aggodalmainkat és elfogadjuk a valóságot, hiszen ez van. Például a légzésünk apró                mozzanatainak figyelemmel követése, vagy a körülöttünk lévő hangok tudatosítása, az elfogyasztott étel ízére való odafigyelés segíthet abban, hogy megtapasztaljuk nem csak a járvány „van”, hanem a napsütés, a finom ebéd vagy a jó beszélgetés is a valóság és segít, hogy visszatérjünk a jelen pillanatba (ingyenesen elérhető, vezetett mindfulness meditációk a Semmelweis Egyetem Mindfulness Központjának Youtube csatornáján):

  • Légzőgyakorlatok, különös tekintettel a négyütemű légzésre: mély belégzés, a lélegzet benntartása, lassú elnyújtott kilégzés, szünet. A légzés 2-3-szori ismétlése segíti a feszültség távozását a szervezetből.
  • Biztonságos hely elképzelése: képzeljünk el egy valós vagy képzeletbeli helyszínt, ahol biztonságban érezzük magunkat. A helyszín lehet egy emlék, de lehet egy fantázia is. Idézzük fel minél részletesebben (illatokkal, fényekkel, színekkel) és próbáljunk egy hívószót (pl. menedék…) kötni ehhez. Stresszteli helyzetekben rövid gyakorlás után a hívószó segítségével „áthelyezhetjük” magunkat a biztonságot nyújtó helyszínre, akár csak pár perc erejéig, ahol megpihenhetünk és megnyugodhatunk.

A teljes cikk elérhető: http://semmelweis.hu/hirek/2020/03/31/utmutato-a-koronavirusos-betegek-otthoni-apolasa/