Csak a gól hiányzott, de az nagyon...
Tartjuk hétpontos előnyünket a második – tehát feljutó – helyen a Siófok előtt, és ez akkor is kedvező fejlemény, ha a labdarúgó NB II 24. fordulójában nem sikerült legyőzni a középmezőny aljához tartozó Dorogot. Az üldözők közül szerencsére senki sem tudta begyűjteni a három pontot, talán csak a Vasas, de a piros-kékek még így is kilenc pontra vannak a BMTE-től.
Vannak olyan délutánok, amikor be vannak oltva gól ellen a csatárok – ilyen volt a múlt vasárnap, amikor a Dorogot fogadtuk a Promontor utcában, 400 néző előtt. A pálya felbillent, Zsolnai, Oláh, Horváth, Skribek és a helyére beállt Kulcsár egyik helyzetet hagyta ki a másik után, a végén még a hosszas sérüléséből felépült Mervó Bence is beállt, de ha már minden kötél szakadt, Mursits, a Dorog kapusa hárított. Az sem használt a Budafoknak, hogy az NB II góllövőlistájának éllovasa, csapatkapitányunk, Kovács Dávid öt sárga lapja miatt hiányzott, ahogy a sérült Filkor Attila is.
– Végigtámadtuk a meccset, a kapusunknak, Póser Daninak nem is kellett a labdához érni. Csúsztak, másztak az ellenfél védői, a gólvonalról vagdosták ki a labdát, a kapusuk is mindent védett. Ez egy ilyen nap volt, nem akart áthaladni a labda a dorogi gólvonalon – hitetlenkedett Csizmadia Csaba, a Budafok vezetőedzője, aki azt is hangsúlyozta, hogy végig az történt a pályán, amit a Budafok akart – azzal az apró bibivel, hogy nem született gól, és ezzel győzelem. Márpedig a futballban ez a lényeg, ha úgy tetszik – Sir Alex Ferguson örökbecsű szavaival – az egyetlen, ami számít.
– De ezt az egy pontot is meg kell becsülnünk, mert az összes riválisunk megszenvedett – folytatta a szakvezető. – A Gyirmót és a Csákvár kikapott, a Győr és a Siófok ugyanúgy döntetlent játszott, ahogy mi, és csak a Vasas győzött. Idegőrlő ez a küzdelem a feljutásért, senki számára sem sétagalopp, talán az egy MTK-t leszámítva. De megismétlem azt, amit korábban is mondtam: mi csak magunkkal törődünk, nem foglalkozunk a többiekkel.
Már-már közhely, hogy azokat a mérkőzéseket a legnehezebb megnyerni, amelyiken esélyesek vagyunk, amelyek messziről úgy tűnnek, hogy biztos a három pont.
– Ez így van, de más az olyan meccs, amikor sehogy sem tudunk helyzetbe kerülni, és megint más, amikor futószalagon dolgozzuk ki és hagyjuk ki a lehetőségeket. Ez a Dorog elleni mérkőzés ilyen volt, és azért annyira bosszantó, hogy nem tudtuk megnyerni.
Na, mindegy, majd a következő, 25. fordulóban, amikor Soroksárra utazik a BMTE. Az se lesz könnyű meccs, de akkor már Kovács Dávid szolgálataira is számíthatunk.
(Ch. Gáll András)