Csángó Bál a Millenárison
A Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a Válaszút Népművészeti Egyesület 24. alkalommal rendezte meg a Csángó bált, a rendezvénynek ezúttal a Millenáris Park adott otthont.
A bálon részt vett Németh Zsolt kerületi országgyűlési képviselő, a parlament külügyi bizottságának elnöke, Karsay Ferenc polgármester és Szepesfalvy Anna alpolgármester is. Németh Zsolt a rendezvényről elmondta: a csángók legjelentősebb csoportja a katolikus vallású moldvai csángóké, ők mintegy 250 ezren vannak, és 50-60 ezren beszélnek közülük magyarul. A gyimesi csángók, akik a XIX. században települtek ki a Gyimesi-szorosba, mintegy 15 ezren vannak. Kisebb csángó csoportok élnek még Déva, valamint Brassó környékén, sőt Belgrád alatt és Magyarországon is. Hangsúlyozta, mindig is voltak olyan törekvések Romániában, hogy a csángókat beolvasszák, ezért a diplomácia eszközeivel fel kell hívni a figyelmet arra, hogy miként áll most a népcsoport helyzete. Hozzátette, a magyar kormányzati programnak köszönhetően ma már kétezer csángó gyermek 29 faluban tanulja a magyar nyelvet, de folytatni kell a támogatásukat, amíg az oktatási és hitgyakorlati jogaik teljes körűen biztosítva nem lesznek. A Csángó bál fő célja, hogy segítse a népcsoport bemutatkozását, megmaradását, miközben gazdagítja a magyar kultúrát. A rendezvényen mintegy tízórányi szórakozást nyújtottak az érdeklődőknek.
– Amit a moldvai magyarok közösségéért teszünk, azt a külhoni magyarok minden közösségéért tesszük és tennünk kell, hiszen összetartozunk – hangsúlyozta Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a rendezvény szombat esti megnyitóján. Emlékeztetett arra, hogy 28 esztendeje hunyt el Domokos Pál Péter Széchenyi-díjas tanár, történész, a csángók történetének, kultúrájának kutatója, akinek 1932-ben a lészpedi Szent Anna-búcsúhoz köthető látogatásakor a magyarságát megtagadó jászvásári püspök már románul hirdette az igét, de ezt Domokos Pál Péter nem hagyta annyiban. Belefogott a közösségépítésbe, fonográffal szállt szembe a teljes felszámolásra irányuló román törekvésekkel, népdalokat gyűjtött ott, ahol szájról szájra, apáról fiúra szállt az ismeret és a gondolat. Hangsúlyozta: ez a hagyaték van ma is jelen a dalokban, a viseletekben, a nyelvjárásban, valamint azokban a kerámiákban, amelyekből Petrás Mária révén a bálozók is ízelítőt kaptak a rendezvényen.
Mint mondta, a román adminisztráció minden erejével igyekszik leválasztani a csángókat a magyarokról, és ezért is kell kiállnunk a nemzeti régiókért meghirdetett petíció mellett.
Kiemelte, hogy a magyar kormány támogatásának köszönhetően több moldvai közösség is bekapcsolódhatott a határon túli óvodafejlesztési programba, 30 helyszínen 1600 gyermek kezdte meg a délutáni magyar foglalkozásokat, Csíkszeredában kollégium épül és ösztöndíjprogramok indultak. Bákó és Magyarfalu magyar házzal gazdagodott, 2018 májusában pedig először látogatott el Csángóföldre magyar államfő Áder János személyében.
(VH–MTI)
