Csatornázás és balesetveszélyes útszakaszok
A november 12-i testületi ülést követően közmeghallgatást tartottak a városháza dísztermében. A közmeghallgatásra öten jelentkeztek be előzetesen, köztük egy érdi lakos is. Utóbbi szülőként a Budai Nagy Antal Gimnázium jövőjéről érdeklődött.
„2015. október 21-én szülők, tanárok és diákok a Budai Nagy Antal Gimnáziumért tartottak demonstrációt. Ezen tüntetés legnagyobb meglepetése és üzenete a szülői munkaközösség által felajánlott békejobb nyújtása volt. Ebben a helyzetben kérdezem meg az önkormányzat képviselő-testületét, hogy ezen szülői közösség döntésével az ügyet lezártnak tekintik-e, mit üzen azon szülőknek, tanároknak, akik a kialakult helyzetet elfogadhatatlannak tartják. Mit kívánnak tenni? Elképzelhetőnek tartják-e a közeljövőben megtartandó új iskolaigazgatói pályázat kiírását?” – kérdezte az érdi szülő.
Karsay Ferenc polgármester válaszolt a feltett kérdésekre. – Köszönöm, hogy a szülők békejobbot nyújtottak a fenntartónak, amit mi nagy remények közepette vettünk tudomásul, és úgy ítéljük meg, hogy ez azt jelenti, a kialakult helyzet az iskolában normalizálódik. Mi szeretetet és anyagi támogatást tudunk adni az intézménynek, ezt a továbbiakban is meg kívánjuk adni – hangsúlyozta a polgármester.
A közmeghallgatás második felszólalója az Aranyhegyi út csatornázásáról érdeklődött. „Idén sajnos a mi utcánk lemaradt a csatornázásról. Azt szeretném megkérdezni, hogy a második ütemben bevezetik-e a csatornát hozzánk is? A másik, amit szeretnék mondani, hogy mi annak idején lemondtunk a telkeink egy részéről, hogy szélesebb legyen az utca. Szeretnénk, ha rendezettebb lenne ez a terület, mert még a házszámok is hiányoznak, ami megnehezíti a mentők és a postás dolgát is” – mondta az Aranyhegyi út lakója.
– Azon dolgozunk, hogy hogyan lehetne belterületté vonni ezt a területet – emelte ki válaszában Karsay Ferenc polgármester. – Ezt sok tényező befolyásolja, a legnagyobb probléma az, hogy olyan közlekedési csomópontok kiépítését írja elő a fővárosi településszerkezeti terv, ami a kerületi lehetőségeket messze meghaladja. A csatorna tervezését az önkormányzat már megkezdte, a tervek készítése folyamatban van, amennyiben az Enviroduna befogadja az igényt és bekerül a következő ütembe, akkor 2016-ban megkezdődhet az építkezés – tájékoztatott a kerület vezetője.
A következő felszólaló köszönettel kezdte beszédét. Mint mondta, a tavalyi problémáit gyorsan megoldotta az önkormányzat, ezért fordult ismét a képviselőkhöz. Jelezte, hogy a lakóhelye környékén, az egykori tojásüzemben lakik egy hajléktalan, aki folyamatosan hangoskodik és randalírozik. Többször kihívták már rá a rendőrséget, de sajnos semmi sem változott. A felszólaló második észrevétele az volt, hogy a Városház téren a két gyalogos-átkelőhely szerinte balesetveszélyes a kiálló kövek miatt.
Elsőként dr. Bató András rendőrkapitány válaszolt. Válaszában kijelentette: a hajléktalanproblémát rendészeti eszközökkel nem tudják megoldani, de a jogszabályokat a fedél nélkülieknek is be kell tartani. Nemcsak ezt a helyet, hanem többet is rendszeresen ellenőriznek a rendőrök – tette hozzá a rendőrkapitány. Karsay Ferenc a Városház téri zebrával kapcsolatosan a belváros rendezési tervéről beszélt. Mint közölte, a tervezési folyamatnál tartunk, az illetékes a BKV Zrt. A kerület jelezte a társaságnak a problémát. A jövő év folyamán lesz pályafelújítás, ami tartalmazza az átkelőhelyek rendbetételét is.
A közmeghallgatás utolsó felszólalója szerint a Dózsa György úton és a Balatoni úton is hiányzik több helyen egy-egy körfogalom, ezek nélkül a térség rendkívül balesetveszélyes. Németh Zoltán alpolgármester válaszában elmondta, hogy a kerület kezdeményezése nyomán a BKK két körfogalmat megterveztetett és engedélyeztetett a Balatoni úton. Az egyik körforgalom a Háros-Kőérberki, a másik a Tanító utcánál lesz a tervek szerint. Már csak a kisajátítások vannak hátra, ezt követően a Fővárosi Önkormányzat dönthet a munkák elkezdéséről – mondta az alpolgármester. Viszkocsil Dóra
