Ugrás a tartalomra

Csoda Rózsavölgyben

2025. november 18. kedd
„Én ezt örömmel csináltam” – mondta szerény mosollyal Kelemen Eörs, a Pytheas Könyvkötő Műhely, Kiadó és Manufaktúra tulajdonosa. A kezében pedig egy remekművet tartott: Jókai Mór Magyarhon szépségei című művét. A könyv szerkesztett formában tartalmazza – hét nagyobb ciklusba rendezve – az író Balatonhoz, illetve Erdélyhez köthető írásait. Remek írások, melyek legfontosabb aktualitása Jókai Mór születésének 200 évfordulója.
Csoda Rózsavölgyben

A könyv szépsége első pillantásra lenyűgöző. Eleganciája már kézbevétel előtt előrevetíti, hogy nem mindennapi könyvművészeti ritkasághoz van szerencsénk. Ludwig Rohbock illusztrációi, a törtfehér bőrkötés, a papír minősége vagy az aranyozás megmutatja, hogy a rózsavölgyi Kelemen család igazi művésze a tartalmas, szép és értékes könyveknek.

Gondolatait a kötetről megosztó Lukáts János irodalmár sziporkázó szavai híven tükrözték a rendkívüli esemény apropóját. Szerteágazóan színes ismertetője rámutatott arra, hogy ugyan a közvélekedés és az olvasóközönség leginkább regényíróként gondol és emlékezik az alkotóra, jóval többről van szó.  Regényei mellett novellái, színművei, versei, últeírásai, útirajzai is megérdemlik a figyelmünket.

A könyv az olvasó stílusérzékét szolgálja szép kiállításával, harmonikus felosztásával.  Könyvtárunk dísze lehet, de egy balatoni vagy egy erdélyi utazás ürügyén, de akár a délutáni pihenés idején is letehetetlen olvasmány. Állandó, élő kapcsolatot teremt az olvasó, a magyar kultúra és a figyelmünket évszázadok múltán is ébren tartó Jókai Mór között” – fogalmazott az irodalmár.

Az utószó írója, Kováts Dániel művelődéstörténész szerint olvasás közben egy mással összetéveszthetetlen író elbeszélő művészetének hatása alá kerülünk. Arra is gondot fordítottak a szerkesztők, hogy az esetleg már elavult, régies kifejezésekhez, ma már talán nem világos utalásokhoz magyarázó jegyzetet adjanak, így is szolgálva a XXI. századi megértést.

Az illusztrációként közölt képekről sem feledkezhetünk meg.  Több közülük megidézi magát az írót, közread néhányat a pályája elején még festőnek készülő Jókai rajzaiból, de a legtöbb az útleírásokhoz kapcsolódó metszet, amelyeknek a szerzője Ludwig Rohbock, akiről az elősző szerzője, Kelemen Eörs szívesen feltételezi, hogy ismerhette Jókait – vagy ha nem, halhatatlan lelkeik most ezen kiadványon keresztül ismerkedhetnek meg egymással.

Forrás: Lukáts János

Süti tájékoztató Süti beállítások Sütik törlése