Hírek

Egészséget kívánok mindenkinek!
Karsay Ferenc polgármester nem tervez adóemelést a pandémia miatt (INTERJÚ)
2020-12-17

– A legutóbbi interjúnk alkalmával még azt gondoltuk, hogy talán az év végére már túl lehetünk a koronavírus-járványon. Most azonban itt a második hullám tetőzése. Milyen érzések vannak ennek kapcsán önben?

– Sok tragédia történt a járvány miatt a kerületben is, sok barátot vesztettünk el. Legfőképpen a járvány első áldozatai égtek bele a szívünkbe, Horváth Tibi vagy Pajor Jancsi elvesztése döbbentett meg minket először a Nagytétényi Polgári Körből, de sok más barátunkat, kerületi honfitársunkat is elveszítettük a pandémia miatt. Ennek ellenére van jó érzésem is a veszélyhelyzettel kapcsolatban, hiszen jól vizsgázott az a kör, amelynek dolga megoldani az ezzel kapcsolatos problémákat. Úgy éreztem mindvégig, hogy számíthatunk egymásra. És nemcsak azok vizsgáztak jól, akiknek a munkájukból adódóan ez a feladata, az egészségügyi dolgozóktól kezdve a gazdasági szakemberekig, hanem az átlagemberek is. Segítettek az idős szomszédnak a bevásárlásban, tartották a lelket a szüleikben, nagyszüleikben, még akkor is, ha közvetlenül nem tudtak velük találkozni, kisegítették a környezetükben élőket azzal, hogy a gyerekükre vigyáztak a távoktatás során. Ennek sok jelét tapasztaltam a kerületben, ami igazán szívet melengető. Amikor erre gondolok, sokszor Teréz anya szavai jutnak az eszembe, aki azt mondta: az igazán erős emberek akkor is tudnak segíteni másokon, amikor ők maguk is komoly problémákkal 
küzdenek.

– A védekezést is ennyire komolyan vették a kerületiek?

– Amikor néha elhagyom a kerületet, gyakran látok olyan embereket, akik megszegik a járványügyi szabályokat. Itt viszont alig találkozni ilyen viselkedéssel. Arra a következtetésre jutottam, hogy mi sokkal fegyelmezettebbek, törvénytisztelőbbek vagyunk, mint a budapesti átlag. Ez meg is jelenik a statisztikáinkban, nálunk kisebb az érintettek köre, mint sok más budapesti kerületben. Amellett tehát, hogy foglalkozunk embertársainkkal, magunkra is jobban figyelünk, ami szintén nagyon jó érzés. Azt mutatja, hogy Budafok-Tétény egy erős közösség. 

– Milyen kihívások elé állította a helyi egészségügyi intézményeinket a járvány?

– Úgy látom, hogy a második hullámra sikerült jól felkészülni. Míg például tavasszal a szakrendelőben bizonyos rendeléseket fel kellett függeszteni, most szinte teljes körben működik a szakegészségügyi ellátás, még ha a beléptetésnél, a bejelentkezésnél vannak is nehézségek. Szakorvos hiányozhat néha, mert máshol teljesít ideiglenesen szolgálatot. Ugyanez igaz a háziorvosokra is, akiknek a munkáját igyekszünk segíteni fertőtlenítőszerekkel, védőfelszerelésekkel, ózonos fertőtlenítéssel. És természetesen lelkiekben is velük vagyunk, elismerjük a munkájukat.

– Nehéz helyzetbe kerültek a pedagógusok is a pandémia miatt. Őket hogyan tudják segíteni?

– Miután magam is tanítok, látom, hogy ez mennyi pluszterhelést jelent az iskolákban, de így van ez az óvodákban és a bölcsődékben is. Nagyon komoly szervezést igényel a védekezés ezekben az intézményekben, miközben el kell végezni az okatói-nevelői munkát is. A pedagógusok ugyanakkor gyakorlatilag folyamatosan ki vannak téve az életveszélynek. Hősies munkát végeznek tehát ebben az időszakban, ezt a munkát pedig minden eszközünkkel segítjük. 

– A járvány idején sokkal nagyobb a teher azokon is, akik egyébként is nehéz szociális helyzetben vannak. Őket is sikerül támogatni, ellátni?

– A szociális dolgozók körében is óriásit nőtt a terhelés. Az időskluboknak és a fogyatékkal élők klubjainak működése korlátozott a járvány miatt, így az otthon maradó rászorulók számára egyenként kell eljuttatni a segítséget, például a meleg ételt. Hasonlóan nehezebb segítséget nyújtani az elesetteknek vagy azoknak a családoknak, amelyekben elvesztette a munkáját a pandémia miatt a családfenntartó. A Családsegítő Szolgálatunk és a Gyermekjóléti Központ munkatársai mindezek ellenére zokszó nélkül elvégzik feladataikat, előttük is meg kell emelnem a kalapomat, mert emberfeletti munkát végeznek. Mindezt pedig az úgynevezett háttéremberek, a hivatali dolgozók, köztisztviselők foglalják rendszerbe, működtetik a kormányhivatalokban, a Polgármesteri Hivatalban. Náluk sem volt komoly fennakadás. Ezért is döntöttünk úgy, hogy a védekezésben és az ellátásban érintett teljes közalkalmazotti, köztisztviselői körben idén is biztosítunk legalább egyhavi bérnek megfelelő év végi jutalmat, annak ellenére, hogy a járvány idején sok önkormányzatnál inkább meghúzták a nadrágszíjat. Sőt, akinek megnőttek a feladatai, vagy amúgy is alacsony a jövedelme, meg is emeltük a jutalom összegét.

– Sok kerületben adókat emeltek a pandémia miatt kiesett bevételek pótlására. Nálunk ez nem következett be. Meddig maradhat ez így? Egyensúlyban van a költségvetés?

– A járvány azt jelentette nálunk is, hogy kiestek bevételek, de ezzel párhuzamosan megtakarításaink is voltak, mert elmaradtak a pandémia miatt feladatok, ezért egyensúlyban marad a költségvetésünk. A feketeleves azonban ezután következik. A fővárosi kerületek esetében a 2021-es év lesz a nehéz. Az iparűzési adót a főváros szedi be és osztja vissza a kerületeknek, az úgynevezett forrásmegosztás során. Ez a bevétel viszont a legfrissebb adatok alapján 2020-ban 20 százalékkal csökkent. Ennek eredményeként jövőre 20 százalékkal kevesebb  a visszaosztható pénz. A fővárost súlyosan érintette az idegenforgalom és a vendéglátás visszaesése is, ezért nagy kérdés, hogy ennek milyen következményei lesznek 2021-ben és 2022-ben. Ez függ attól is, hogy jövőre mikorra jön meg a vakcina, mikorra vagyunk túl a járvány káros hatásian. Úgy számolunk, hogy optimális esetben az első „békeév” 2023 lehet, amikorra túl lehetünk a pandémia gazdasági hatásain is.

– Mi lehet a következménye ennek a folyamatnak? Elképzelhető, hogy beruházásokat kell elhalasztani?

– Nem látok más utat, mint a beruházások számának csökkentése, mert nem tervezünk adóemeléseket. Ez nem okoz akkora bajt, mert az elmúlt években erőltetett menetben zajlottak a kerületben a fejlesztések. Ez annak volt köszönhető, hogy a kormányzati és a fővárosi támogatások jelentősek voltak. Fővárosi pályázatok segítségével valósult meg például a budafoki Szomszédok Piaca, a Kálvária felújítása, a Szent István játszótér, a DunaFok Szabadidőközpont, a különböző sportfejlesztések. Központi támogatással fejlesztették a BMTE Sporttelepet, a budatétényi Pokorny Sporttelepet vagy a Nagytétényi SE pályáját. Uniós pénzből újulhatott meg Nagytétény központja, és még sorolhatnánk. Ezekhez a beruházásokhoz azonban mindig hozzá kellett tenni az önkormányzatnak saját forrást is. Ez a folyamat most le fog lassulni, de jó hír, hogy viszonylag jó állapotúak a kerületi kezelésben levő utak, és jó állapotban vannak az intézményeink is. Azokat a fejlesztéseket pedig természetesen továbbra is el fogjuk végezni, amelyek halaszthatatlanok, hiszen vannak tartalékaink az elmúlt évek jó gazdálkodásának köszönhetően.

– Amikor a kerületi utak jó állapotáról beszél valaki, még mindig sokan felhördülnek a Kossuth Lajos utca, a Bartók Béla vagy a Szabadkai út kátyúit emlegetve.  

– Az emberek számára nehezen követhető, melyik út van fővárosi, és melyik kerületi kezelésben. Alapvetően azok a fővárosi utak, ahol BKK-busz  vagy villamos közlekedik. A jövőben jelölni fogjuk az utcanévtáblákon, hogy Budafok-Tétény vagy a fővárosi önkormányzat a fenntartó, és az illetékes elérhetősége is ott lesz. Mi elsősorban a kerületi utak állapotáért felelünk.

– A főváros azonban bejelentette, hogy jövőre felújítják a Kossuth Lajos utcát. Az ellenzék szerint ez az ő érdemük. Igaz ez?

– Nagyon sok olyan feladata van a fővárosnak, amit, ha jól csinálnak, élvezzük az előnyeit, ha rosszul, mi isszuk meg a levét. De helyettük nem tudjuk megcsinálni ezeket a feladatokat.  Örülünk, hogy most felújítják a fenntartásukban lévő Kossuth Lajos utcát, és teljesen mindegy, hogy ez kinek az érdeme. Ami rajtam múlt, én is megtettem ebben az ügyben. Jeleztem a főpolgármesternek és az illetékes főpolgármester-helyettesnek is, hogy a kampányban megígérték ezt a korszerűsítést, és ezt illik betartani. Utoljára 2006-ban újították fel ezt az útszakaszt, de csak a kopóréteget, vagyis az út felső rétegét cserélték, ami azóta elhasználódott, sok helyen tönkrement. A Kossuth Lajos utca felújításakor azt is figyelembe kell venni, hogy az alatta lévő gázcsöveket is ki kell cserélni egy-két éven belül, és az út alépítményét is fel kellene újítani, hogy később ne legyenek rajta újabb kátyúk. Reméljük, a főváros erre is gondot fordít majd.

– Más közlekedésfejlesztések is elindulhatnak a kerületben, hiszen a Tóth József utca alsó végén megépülhet egy körforgalom, a Mária Terézia utcát pedig kiszélesíthetik. Mikorra valósulhatnak meg ezek a tervek?

– A  Tarlós István vezette előző Fővárosi Közgyűlés megszavazott Budafok belvárosának felújítására egy jelentős összeget, ennek a projektnek a befejező szakasza lett volna a Tóth József utcai körforgalom megépítése. Az erre elkülönített forrást azonban a jelenlegi fővárosi vezetés az egyharmadára csökkentette. Az eredetileg tervezett beruházás első üteme az lett volna, hogy bekapcsolják a kerületet a budapesti fonódó villamoshálózatba. Felújították volna az itteni villamosmegállókat, hogy alkalmasak legyenek az új CAF-villamosok fogadására. A lecsökkentett költségvetés azonban erre nem volt elég, ezért azt tervezték, hogy a négy megállópárból csak kettőt újítanak fel. Ennek viszont nem lett volna semmi értelme, hiszen így sem az új, sem a régi villamosok nem tudtak volna kényelmesen közlekedni a Városház térig. Ezért azt javasoltuk, hogy a Tóth József utcai körforgalommal kezdjük a beruházást. Ez azért fontos, mert kevésbé balesetveszélyessé teszi az útkereszteződést a Tóth József utca alsó végén, és elterelheti az átmenő forgalmat a Duna utca irányába a Pécsi utcán keresztül a 6-os út felé, csökkentve a dugókat a belvárosban. Így lehetőség lesz a nagy tömegű járművek kitiltására is a Mária Terézia utcából. A javaslatunkat elfogadta a főváros, tudomásom szerint 2022-re tervezik megvalósítani ezt az építkezést. Természetesen a villamoshálózat fejlesztéséről sem mondtunk le. Nemrég Németh Zsolt országgyűlési képviselővel együtt tárgyaltam Fürjes Balázs államtitkárral, a Budapest és agglomerációja fejlesztéséért felelős államtitkárral arról, hogy ha a fővárosnak nem lesz pénze a 47-es és 56-os villamos pályájának fejlesztésére, akkor fontolják meg a kormány által finanszírozott Budapest fejlesztési programba emelését. Albertfalva robbanásszerű beépítése számunkra csak akkor tolerálható, ha a kötött pályás közlekedést is fejleszti a főváros.   

– Az elsők között alkotott idén részvételi költségvetést a kerület, amely alapján 300 millió forint fejlesztési pénz elköltéséről dönthetett a lakosság. Ez folytatódhat jövőre?

– Ezt a programot szeretnénk folytatni jövőre is, ugyanekkora keretösszeggel, 2021-ben a főváros is elindít egy részvételi költségvetés projektet, amibe szeretnénk bekapcsolódni. Elindultak az egyeztetések, de a baloldali vezetésű főváros számára a kommunikációs stratégia, az arculat, a marketing voltak a legfontosabb kérdések a projekten belül. Mi a megvalósítandó fejlesztések, programok köréről szeretnénk első körben beszélni. Azt is érdemes összehasonlítani, hogy ki mennyit költ a részvételi költségvetésére. A főváros 1 milliárdot szán erre a célra, mi pedig 300 milliót. Tehát Budafok-Tétény induló költségvetésének mintegy 2,5 százalékát fordítja erre a célra, míg a főváros a 0,2 százalékát. Ha arányosítjuk a két számot, akkor Budapestnek nagyjából 12,5 milliárd forintot kellene erre a célra költeni. A helyi ellenzék ettől függetlenül kevesli a kerületi forrást, miközben teljes mértékben elégedett a fővároséval. Mi már túl vagyunk az első fordulón, és folytatjuk a saját programunkat, terveink szerint ismét 300 milliós keretösszeggel. Ez településpolitikai döntés, mert annál hasznosabbat nem tudok elképzelni, hogy az emberek maguk határoznak arról, mire költsük el az adójukból befolyó közpénzeket. Viszünk tovább tavalyról áthúzódó javaslatokat, ezekhez megvan a szükséges forrás, és kérünk majd új ötleteket is.

– Nagy siker az is, hogy idén Budapesten egyedüliként részesült Idős-barát Önkormányzat díjban a kerületi önkormányzat.

– Nagyon büszke vagyok erre a díjra. Már Családbarát Hely elismerésben is részesültünk, aminek szintén nagyon örültem. A következő célkitűzésünk, hogy kiérdemeljük a zöld, azaz környezetbarát önkormányzat elismerést is. Erre predesztinál bennünket a klímavédelmi cselekvési tervünk, a zöldítési, fatelepítési programunk, amelyben együttműködünk a 10 millió fa Magyarországon mozgalommal. A Városfejlesztő Társaságunkat pedig szeretnénk azzal is megbízni, hogy folytassa a zöldterületek védelmében és gyarapításában megkezdett munkát. Persze nem is a díjak és a címek a fontosak, hanem az, hogy a kerületet belülről és kívülről szemlélő emberek úgy látják, érdemesek vagyunk egy-egy elismerésre.

– Ez a karácsony minden család számára rendhagyó lesz. Hogyan ünnepli ön a karácsonyt?

– Mi nagycsalád vagyunk, sok gyerekkel és unokával. Sajnos most a járvány miatt nem tudunk a megszokott módon leülni egy asztalhoz mindannyian. Ezt be kell tartanunk, még ha rettenetesen fáj is emiatt a szívem. Valószínűleg az ünneplést úgy oldjuk meg idén, hogy a nagyszülők, vagyis mi látogatjuk meg a gyerekeinket az otthonukban, a családjuk körében. Jó lenne, ha a két ünnep között mindenkivel igazi, meghitt karácsonyi hangulatban tudnék találkozni.

– Mit kíván a kerületieknek az ünnepre és az új évre?

– Minden átértékelődött, szerintem nincs olyan család, amely első helyen nem az egészséget és az ehhez kapcsolódó biztonságot kívánná. Sajnos rá kellett döbbennünk, hogy a betegségnél nagyobb veszély nincs, úgyhogy én egészséget kívánok elsősorban mindenkinek. És természetesen áldott, boldog karácsonyt és boldog új esztendőt a kerületieknek.

(HARASZTI GYULA)


???? Áldott, békés karácsonyt és boldog új évet kívánunk! ????