Egyensúlyban a kerületi költségvetés

– A kerület főutcáját, a Kossuth Lajos utcát sikerült felújítani, de a közlekedési problémák még mindig nem szűntek meg, sok a dugó Budafok-Tétény belvárosában. Miért van ez így, és hogyan próbálnak meg segíteni ezen a problémán?

– A közlekedés ügyét érdemes összefüggéseiben vizsgálni. Ezt a rendszert sok minden befolyásolja, például az üzemanyagárak, a szolgáltatási díjak alakulása és a nagy forgalomból adódó környezetszennyezés csökkentésére irányuló intézkedések is. A megoldás érdekében nagy erőfeszítéseket tesz az ország, a kormány, főleg a vasútfejlesztés terén. Ehhez képest szembesülünk a fővárosi valósággal, az indokolatlanul, kampányszerűen fölfestett kerékpársávokkal, az elöregedett közösségi járművekkel, a szervezetlenséggel, a széteső közlekedési rendszerrel. A külső kerületek lakói az agglomeráció fejlődése és az új beépítések miatt azzal is küzdenek, hogy szinte már be sem tudnak jutni a belvárosba gépkocsival. Érzékeljük, hogy a szomszédos Újbuda tízezres nagyságrendben épít lakásokat, anélkül, hogy megépülne a működésükhöz szükséges infrastruktúra, az orvosi rendelő, az oktatási intézmények, a posta, a közigazgatás fióképületei. Ebből pedig az következik, hogy az új lakásokba költözők kénytelenek lesznek útra kelni, főleg gépjárművel, ezért mi már a két kerület határát is egyre nehezebben tudjuk autóval átlépni. Emiatt mi is változtatásra kényszerülünk mindennapjainkban. Előtérbe kell helyezni a kötött pályás közösségi közlekedés (villamos, vasút) fejlesztését. Erről tárgyalásokat kezdtünk Fürjes Balázzsal, a Miniszterelnökség Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkárával, Vitézy Dáviddal, a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) vezérigazgatójával és Somodi Lászlóval, a BFK közlekedésfejlesztési igazgatójával.

– Mire jutottak?

– Az elővárosi vasút a jövő, de ez teljes értékű közlekedési alternatívaként csak tízéves távlatban valósulhat meg tökéletesen. Az első lépés már megtörtént a korszerű vasúti pálya kiépítésével, megvannak a korszerű szerelvények is, most készülnek ehhez a komfortosabb vasúti megállók. A kerületünk adottságai miatt valószínűleg egy kombinált közlekedési rendszerre lesz szükség. Autóval, buszokkal vagy kerékpárral eljutunk a vasútállomásig, ahol egy parkolóban ott hagyjuk a közlekedési eszközeinket, és átszállunk a vasútra. Ehhez alkalmassá kell tenni a pályaudvarainkat és a vonatközlekedést. A cél, hogy gyakorlatilag egy felszíni metróként használhassuk a vasutat, amelyen tízperces követési távolsággal érkeznek hozzánk a vonatok.

– Mi akadályozta meg azt, hogy ez eddig is így legyen? Ez nem csak szervezés kérdése?

– A járatok sűrítése és a korszerűsítés is ennél bonyolultabb, többszereplős feladat. Ahhoz például, hogy sűrűbben megállhassanak nálunk a vasúti kocsik, külön kellett választani azt a pályát (30A), amelyen a gyorsvonatok közlekednek, attól a sínpártól (40A), amin a sok állomáson utasokat felvevő szerelvények érkeznek. Ehhez Érden meg kellett valósítani a két vasúti pálya átjárhatóságát. A peronokat, a megállókat is korszerűsíteni kell, illetve új állomásokat is kell létesíteni. Most tervezik például az Albertfalva megállót, amiről megkérdezik a lakosság véleményét, mert itt lehet, hogy parkolókat kell kialakítani, ez pedig a helyiektől is függ. (Erről szóló cikkünk a 2. oldalon – a szerk.) A járatsűrítéshez a Déli összekötő vasúti hidat is bővíteni kellett, hogy ne vesztegeljenek a tehervonatok, a forgalmat akadályozva. Ez a fejlesztés hamarosan elkészül. A folyamatos vonatközlekedéshez elengedhetetlen a körvasút rendszer kialakítása, ennek fontos feltétele ez a híd.

– Visszatérve a Kossuth Lajos utcára, ez a fővárosi felújítás sem sikerült tökéletesen. Kijavítják azokat a hibákat, amiket jeleztek az illetékeseknek?

– Nem lenne elegáns, ha fővárosi képviselőként én ütném az asztalt a felújítás miatt, hiszen elkészült, és ezért köszönet jár. Nagyapám szavajárása azonban érvényes erre a kivitelezésre: „nem rossz, de a jó nem ilyen”. Egyértelműen pozitív például, hogy kicserélték a gázközműveket. Amikor jön a következő felújítás, akkor ezzel már nem kell foglalkozni. Szerettük volna, ha ebből a megfontolásból kiindulva a többi közművet is cserélik, de úgy ítélték meg, hogy erre nincs szükség. Számos hiányossága volt ugyanakkor a felújításnak. Két zebránál és a buszmegállóban is megállt a víz, a Magdolna utcai megállóban nem fér el két csuklós busz egyszerre, a Promontor Étteremnél nincs szakszerűen illesztve az aszfalt és a kockakő, a térköveket bontott anyaggal pótolták, rondán és szakszerűtlenül aszfaltoztak a Spar áruház előtt. Ezeket a gyermeteg hibákat az is okozhatta, hogy menet közben a főváros jelentősen csökkentette a kivitelezés költségvetését. Kérésünkre a hibákat elkezdték kijavítani.

– Jól értettem, hogy a Kossuth Lajos utca következő felújításáról beszélt? Most fejezték be, újra fel kell majd újítani?

– Természetesen nem most kell ezt elvégezni. A következő fázisra akkor lesz szükség, amikor majd az egész budafoki belváros megújul a Leányka utcától a Tóth József utcáig. Van egy fővárosi ígéretünk arra, hogy ezt a Tóth József utcai körforgalom építésével hamarosan el is kezdik. Egyelőre ugyanis a fővárosnak nincs pénze arra, hogy az eredeti elképzelések szerint ezzel a felújítással északról haladjon dél felé, vagyis a 47-es villamos pályáját korszerűsítse, áthelyezze, és bekapcsolja a fonódó villamoshálózatba, alkalmassá téve a kerületet a modern CAF villamosok fogadására. A Budapest Fejlesztési Központ viszont javaslatot tesz a kormánynak arra, hogy ha már el fog jutni a fonódó villamos a Lágymányosi öbölhöz, a Buda Parthoz, akkor ezt bővítsék a Városház térig. Ennek a beruházásnak része lehet, hogy a Mária Terézia és a Leányka utcai villamospályákat áthelyezik, illetve biztonságossá teszik. A villamos-végállomást is át kell építeni az új szerelvények fogadásához. Azt is szeretnénk, ha az új villamospálya füvesített lenne.

– Ahhoz viszont, hogy a Városház téren át tudjunk szállni a villamosra vagy a vonatra, parkolóhelyekre is szükség lesz. Abból viszont nincs sok Budafokon.

– Dolgozunk a parkolási rendszer átalakításán is. Már 2019-ben megkérdeztük a lakosságot, hogy tegyük-e fizetőssé a parkolást azoknak, akik nem itt laknak, és foglalják a helyet a kerületiektől, de ezt egyértelműen elutasították, mi pedig tiszteletben tartjuk a döntésüket. Valamilyen módon azonban szabályozni kell majd, hogy ne használják a kerületet parkolónak az átutazók, akik itt váltanak közösségi közlekedésre. Nagyon szeretnénk építeni egy parkolóházat is, erre már megvan a kijelölt ingatlanunk, mert húszéves álmunk a Kárpát-medencei Borközpont létrehozása az Oroszlános Udvarban, ehhez is kell majd parkolóhelyeket biztosítani. A budafoki belváros eddigi fejlődése is indokolja ezt, megépült a Szomszédok Piaca, a Szent István tér, a Duna-parton új szabadtéri szabadidőközpontot hoztunk létre DunaFok néven, hogy csak a legjelentősebb beruházásokat említsem a belvárosban. A Duna-parti fejlesztéseinkre azonban sajnos árnyékot vet a szomszéd kerület nagy építkezése, a Hosszúréti-pataknál három sokemeletes szalagház is épül, melyek nagyon leterhelik majd a mi zöldterületeinket, játszótereinket, egészségügyi és oktatási intézményeinket.

– Hogyan lehet megvédeni a Duna-partot a beépítésektől, ha ezeknek a területeknek a nagy része Újbudához tartozik?

– Németh Zsolt országgyűlési képviselő kezdeményezésére elindítottunk egy programot a zöld Duna-part kialakítása érdekében. A Galvani híd beruházásához kapcsolódóan azt kell elérnünk, hogy a Kopaszi-gáttól kezdve Budafokig a folyópart zöld maradhasson, legyen itt sétány, bicikliút, legyenek horgászhelyek, kutyasétáltató területek. Ennek elindult a megtervezése, de nehéz tárgyalások elé nézünk, főleg az ehhez szükséges kisajátítások miatt.

– Mi lesz a mi Duna-partunkkal? Ezen a területen is akad tennivaló. 

– Természetesen ezt sem hanyagoljuk el, hiszen Csepel után a második leghosszabb zöld Duna-parttal rendelkezünk. Az ezzel kapcsolatos programot a DunaFoknál kezdtük és Nagytéténynél folytatjuk, a kastélylejárónál. A Nagytétényi Polgári Kör régi kérése, hogy legyen közösségi terület a parton. A csatornázás fejlesztésének köszönhetően javult a vízminőség is, így akár a későbbiekben még strandot is ki lehetne alakítani. A vízi sportok iránt is nagy az érdeklődés. Sajnos eddig nem voltak eredményesek azok a pályázatok, amelyeket egy csónakház létrehozására írtunk ki a Hárosi-öbölben, de reméljük, hogy a Magyar Kajak-kenu Szövetséggel együttműködve ez is megvalósulhat. Ennek révén a családok majd ezen a területen is több sportolási, szórakozási lehetőséghez juthatnak.

– A családokat érintő kérdés az is, hogy milyen állapotban vannak a bölcsődéink és az óvodáink. Van elég férőhely, és jó karban vannak ezek az épületek?

– Az óvodáink műszaki állapota példás. A férőhelyek bővítése érdekében pedig az ország egyik legkorszerűbb bölcsődéjét fogjuk átadni a rózsakerti Terv utcában. Egy zöldépület lesz, ezért felmerült, hogy a neve is Zöldike legyen. Az új épület többek között zöldtetővel, alternatív energiaellátással, saját főzőkonyhával, az udvarral egybenyitható belső terekkel rendelkezik majd. A beruházás nem olcsó, több mint egymilliárd forintba kerül, amihez jelentős állami támogatást kaptunk, és 72 új férőhelyet biztosít majd a kerületben a gyerekeknek.

– Találnak majd pedagógusokat is, akik itt dolgozhatnak? A kerületben, ahogyan országosan is, aggasztó a hiány óvodapedagógusokból.

– Sajnos tényleg hiányoznak óvodapedagógusok a rendszerből, ez országos probléma. Annak ellenére így van ez, hogy kerületi szinten messze átlag felett becsüljük meg ezt a munkát. Jövőre várható béremelés is ebben a szektorban, de nemrég elfogadtuk a képviselő-testület, az ellenzéki képviselők és az oktatási bizottság kezdeményezésére benyújtott javaslatomat, hogy az eddigi bérkiegészítés mellett újabb ösztönzőket vezessünk be az óvónők megtartása, illetve idecsábítása érdekében. Honoráljuk például az itt eltöltött szolgálati időt is. A legnagyobb gond azonban a fővárosban a lakhatás. Próbálunk tehát szolgálati lakásokat biztosítani azok számára, akik a kerületben vállalnak munkát. De nemcsak az óvodapedagógusoknak szeretnénk segíteni, hanem az itt dolgozó tanároknak, rendőröknek, tűzoltóknak, köztisztviselőknek is. Dankóné Hegedűs Jolán alpolgármester asszony koordinálásával ennek szellemében készül új lakásrendeletünk.

– Miből lesznek erre forrásai az önkormányzatnak? Miközben a járvány által okozott válság hatásai egyre kézzelfoghatóbbak, a kormány pont a válságkezelés érdekében tiltotta meg a településeknek, hogy adót emeljenek.

– A költségvetési helyzetet igyekszem mindig úgy elmagyarázni, hogy azt az emberek a saját életükre le tudják fordítani. A családi költségvetést általában megpróbáljuk úgy összeállítani, hogy készülünk esetleges váratlan helyzetekre is, ne adj Isten, bekövetkezhet például egy betegség a rokonságban, vagy érhet minket örömhír, születik például még egy gyermek, és szeretnénk nagyobb lakásba költözni. Erre tartalékot képezünk, megpróbálunk félretenni. Ugyanezt csinálja egy felelősen gazdálkodó önkormányzat is. Sajnos most bekövetkezett a betegség, a járvány, a krízis, ezért feléltük tartalékaink egy részét. Eközben viszont arra is vigyáznunk kell, hogy ne csökkenjen egy szint alá. Ezért tettem nemrég javaslatot arra, hogy azoknak, akik nem élnek életvitelszerűen a kerületben és az ingatlanjukat üzleti célra vagy befektetésnek használják, tehát évekig nem kívánják beépíteni, emeljük meg a telek- és építményadóját. Lakossági adóemelésre nem volt példa már 11 éve, pedig azóta jelentősen nőtt az infláció. Sőt több helyen csökkentettünk, szinte eltöröltük a kommunális adót is. Ezért még a tervezett adóemeléssel is azok közé a kerületek közé tartoztunk volna, ahol a legkedvezőbb a helyi adórendszer, de a kormány rendelkezése miatt erről a bevételről le kellett mondanunk. Természetes, hogy kellenek a források a központi védekezésre, a gazdaság élénkítésére, a válság kezelésére. Más mozgásterünk tehát nincs, mint hogy a beruházásainkat fogjuk vissza a közeljövőben. Emellett azonban nem tervezünk csökkentést semmilyen önkormányzati szolgáltatásban, sőt, a közalkalmazottak és köztisztviselők anyagi megbecsülésén még javítani is szeretnénk.

– Ezek szerint lassan kivéreztetik az önkormányzatokat?

– Az ellenzék ugyan ezt állítja, de kivéreztetésről szó sincs, egyensúlyban van a költségvetés, ezért is hívjuk úgy, hogy az „egyensúly költségvetése”. Ezt úgy biztosítjuk, hogy a fejlesztéseinket lassítjuk. Nagyon feszített tempóban korszerűsítettük az elmúlt években az utakat, a járdákat, az egészségügyi intézményeket, szolgáltatásokat a kerületben. Utóbbiról szólva azonban azt is meg kell jegyezni, hogy a kormány részben kompenzálja is az önkormányzatok bevételkieséseit, az egészségügyi beruházásaink például folytatódhatnak, a háziorvosi rendelőinket, a szakrendelő informatikai rendszerét felújíthatjuk, vásárolhatunk diagnosztikai eszközöket az Egészséges Budapest Program újabb, 225 millió forintos támogatásának köszönhetően. Nem „véreztetnek ki” tehát, mert a bevételkiesés jó része a gazdasági helyzetből és kényszerűségből ered, de közben kapunk „infúziót” is. Az önkormányzatok egyes bevételeinek elvonása, kiesése révén pedig sok olyan gazdasági intézkedés született, ami azt szolgálta, hogy működjön az ország, és ne kelljen bezárni mindent. Ne az legyen újra a jelszó, hogy „Maradj otthon!”, ne váljon bizonytalanná a megélhetés. Ehhez pénzre és gyors stratégiai döntésekre van szükség.

– Közeledik a karácsony, ilyenkor mindig felmerül a kérdés, hogyan támogatja az önkormányzat az időseket, a rászorulókat?

– A szociális ellátórendszer működése mindig megmutatja egy település erejét. Szerintem mi büszkék lehetünk arra, hogy sok rászorulónak segítünk, és sok pénzt tudunk erre fordítani. Büszkék lehetünk azokra is, akik ebben az ágazatban nálunk dolgoznak, és a járványhelyzetben is kiválóan el tudták látni a feladataikat. Lelkileg is nagy teher volt számukra a bizonytalanságban, ennek ellenére nagyon jól helytálltak a Szociális Szolgálat, a Gyermekjóléti Központ vagy a Családsegítő Szolgálat munkatársai. Sokadszor bizonyítják az elhivatottságukat, köszönet illeti őket ezért. Mi ehhez az alapot biztosítjuk, de sokan dolgoznak még a rászorulók segítésén az általunk finanszírozott szakintézményeken kívül is. Például az Ökumenikus Segélyszervezet, a Máltai Szeretetszolgálat, a Katolikus Karitász, a Református Segélyszervezet, vagy az olyan kisebb szervezetek is, mint a Re-formáló Egyesület, amelynek ezúton is gratulálok, hogy a tevékenységéért Budapestért Díjban részesült. Az önkormányzat a szociális intézmények mellett fenntart számos idősklubot is, de ilyeneket működtetnek az általunk támogatott polgári körök és a Klauzál Ház intézményei is. Az önkormányzat és az említett szervezetek, intézmények révén tehát sok adomány jut el a rászorulókhoz advent idején is, szerveztünk idén is fenyőfaosztást, naptárosztást, de fontosak a rendezvények is, ahol azt is érezhetik az emberek, hogy nincsenek egyedül. Természetes, hogy ilyenkor mindenki jobban kinyitja a szívét.

– Önöknél hogyan zajlik idén a karácsony, és mit kíván az új esztendőre a kerületieknek?

– Hat gyerek, három unoka és két dédszülő van a családban, tehát idén is nagy családi körben ünnepelünk. A szentestét a gyermekeimmel, unokáimmal szoktuk együtt tölteni, a dédszülőket másnap látogatjuk meg. A legkisebb gyerekek a családban 3 és 5 évesek, úgyhogy igazi csodavárás van ilyenkor. Az új évre pedig nem kívánhatok mást, mint mindenki ebben a járványhelyzetben. Kívánom, hogy legyen vírusmentes és mindenki számára felhőtlen, szabad, egészségkárosodás veszélye nélküli világ! És kívánok áldott karácsonyt, boldog új évet mindenkinek!

Haraszti Gyula