Ugrás a tartalomra

Elbúcsúztatták Bleicher Lászlót

2021. május 13. csütörtök
Karsay Ferenc: Egy barátot, egy végtelenül jólelkű, óriási szívű, önzetlen, rendkívüli embert szólított magához az Úr
Elbúcsúztatták Bleicher Lászlót

A budafoki Szent Lipót-plébánián elbúcsúztatták Blecher Lászlót, az önkormányzat csupaszív közterület-fenntartóját, aki nemrég a koronavírus által okozott betegségben vesztette életét. A búcsúztatón beszédet mondott Karsay Ferenc polgármester is a gyászoló család, a hozzátartozók, a barátok, a kollégák és az emlékezők előtt.

A kerület vezetője úgy fogalmazott: „Egy barátot, egy végtelenül jólelkű, óriási szívű, önzetlen, rendkívüli embert szólított magához az Úr.

A koronavírus elragadta tőlünk önkormányzatunk Közterület-felügyeleti Csoportjának munkatársát, Bleicher Lászlót, a kerület jótevő Télapóját.”

Emlékeztetett: „Laci 2015-ben kezdett dolgozni a Közterület-felügyeletnél. Elragadó személyiségének köszönhetően pillanatok alatt mindenki a szívébe zárta, és nagyon hamar beilleszkedett. Az elmúlt években igazi csapattagként munkálkodott Budafok-Tétény rendjéért.

A közrend, köztisztaság védelme mellett a helyi rendőrséggel való együttműködés során a közbiztonsági feladatok ellátásában is részt vett. Mindig lehetett rá számítani, mindenben. Munkáját odaadóan, becsülettel és tisztességgel végezte. Mindig azt tartotta szem előtt, hogy hogyan tudna minél többet segíteni a kerületi lakosságnak, az egyszerű embereknek. Miközben azon volt, hogy a budafok-tétényiek problémáit a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban megoldja, minden erejével igyekezett segítséget nyújtani a hátrányos helyzetű családoknak is.

Civil önkéntesként szabadidejében adományokat juttatott el a rászorulóknak, élelmiszereket, játékokat, bútorokat, ruhákat. Nem volt olyan rendezvény, amelynek a végén ne kérdezte volna meg: vihetek ennivalót a barátaimnak? Nem a rászorulóknak, a szegényeknek: a barátoknak. Minden nehéz sorsút a barátjának tekintett, határtalan együttérzéssel azonosult velük lelkileg. Önzetlenségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy sokszor saját fizetéséből támogatta a bajba jutott embereket. Az anyagi támogatáson kívül lelki támaszt is nyújtott. Bármikor bizalommal fordulhattak hozzá. Lacit nagy tisztelet övezte ezeknek a családoknak a körében, mindig hálásan emlegették segítőkészségét, szinte erőn felül végzett munkáját. Laci követendő példa mindannyiunk számára, ember, aki nem csak vallotta, meg is valósította a keresztény felebarátság értékeit.

A kicsiknek is igyekezett mosolyt csalni az arcára. Ő volt az, aki december 6-án Mikulás jelmezben nyakába vette a XXII. és a XI. kerületet, hogy hátrányos helyzetű gyerekeknek vigyen ajándékot.

Igazi lételeme volt a sport. Számtalanszor mentünk együtt a BMTE és a Fradi labdarúgó-mérkőzéseire, vagy biztattuk együtt a jégkorongozókat. Amikor a Leányka felüljáróhoz érünk, még mindig az egész család lesi a buszmegállót. Ott szoktuk felvenni meccsre menet…

Önkormányzati alkalmazottként a köz érdekében végzett kimagasló munkája elismeréseként többször részesült dicséretben, elismerésben” – idézte fel Karsay Ferenc.

Hangsúlyozta, hogy Laci elvesztése érthetetlen, felfoghatatlan, hiszen pont amiatt a járvány miatt lenne hatalmas szükségünk most rá, ami őt is elragadta. Hatalmas szükség lenne kedves mosolyára, önzetlen tetteire.

„Drága Laci! Tudom, fentről is segítesz bennünket! De nagyon hiányzol! Adjon a Mindenható megnyugvást neked, a családnak és a barátoknak! Azért a biztonság kedvéért ezután is figyelni fogjuk a Leányka utcai megállót” – mondta a polgármester, majd zárásként Virág Benedek sorait idézte: „Születtem, szerettem hazámat és dolgoztam érte. Ez az én életem története. Tegyetek Ti is így, tanítsátok utódaitokat, s ha ezek is így tesznek, akkor Magyarország boldog lesz.”