Életbe léphet az új kerületi zöldrendelet
– A képviselő-testület döntött a környezetvédelem részleges helyi szabályozásáról szóló önkormányzati rendelet megalkotásáról. A környezetvédelmi szempontok érvényesülését már több helyi és országos rendelet, illetve jogszabály is szabályozza. A lényegét tekintve miért volt fontos megalkotni most ezt a rendeletet is?
– Azért, mert a zöldfelületek és a lakosság nyugalmának védelme elsődleges a jelen és a jövő szempontjából is. Valóban bevezettünk már régebben is olyan szabályokat, amelyek ezt szolgálták. Közel három éve ezért alkottuk meg például a kerületi farendeletet. Ez azt szabályozza, hogyan, milyen mértékben kell újakat ültetni, ha kivágják ezeket a növényeket a magántelkeken. A kerületi építési szabályzatban is régóta szerepel a minimális fásítottság mértéke. Vagyis hogy hány fának kell lenni az adott övezetbe tartozó ingatlanon. Utóbbi azonban eddig nehezen volt kikényszeríthető. Sok építési vállalkozónál sajnos előfordul, hogy egy építkezés előtt mindent letarol (ez eleve agyrém!), majd a fákat „elfelejti” visszatelepíteni. A most elfogadott helyi rendeletünkkel arra hívjuk fel a figyelmet, hogy gondoskodni kell például az előírt fásítottság kialakításáról és fenntartásáról. Ha pedig ezt nem teszik meg, egy figyelmeztetés után szankció is érheti a szabályszegőket. A rendelet tehát egyértelműsíti, hogy a zöldfelületek meglétét visszatérően lehet ellenőrizni, és előírja, hogy folyamatosan fenn kell tartani ezeket.
– Mi köze van az önkormányzatnak a magántelkek védelméhez?
– Az önkormányzat azért szólhat bele ebbe, mert közösen vagyunk felelősek egymásért. Ha valahol kivágnak vagy gyakorlatilag egyáltalán nem telepítenek fákat, növényeket, az kihat az egész közösségre, az egész településre, sőt, a bolygónk állapotára is. Egy kertvárosban meghatározó a zöldállomány szempontjából a magántelkek minősége, az ottani zöldfelületek megfelelő intenzitása. Ez a klímavédelmi szempontok mellett azért is fontos, hogy kellemes környezetben élhessünk. Ebbe mindenkinek, aki kerttel rendelkezik, „bele kell tennie” a magáét, így lesz teljes és kellemes az egész.
– A kerten kívül, a házak előtt is védik a zöldfelületeket?
– Sokan sajnos valóban gyatrán bánnak a közterületekkel a házuk előtt. Mindenféle engedély nélkül leburkolják ezeket, betemetik a vízelvezető árkokat, mert ott szeretnének parkolni. Ez azonban, ahogyan azt a nagy esőzéseknél a kerületben is megtapasztalhatjuk, nagy gondokat okoz a csapadékvíz kezelésében, elvezetésében. Volt olyan utca, ahonnan panasz érkezett hozzánk, hogy befolyik az egyik pincébe a csapadékvíz. Amikor megvizsgáltuk az esetet, kiderült, hogy szinte az összes árkot betemették, volt, ahol még hatalmas, térkövezett placcot is készíttettek a helyén. Ebben a rendeletben azt is nyilvánvalóvá tesszük, hogy tilos engedély nélkül csökkenteni, leburkolni a közterületi zöldfelületet. Más kérdés, hogy ilyenhez eddig is kellett (volna) hozzájárulást kérni a tulajdonos önkormányzattól.
– Korábban döntést hoztak arról, hogy akár még a járdát is elbonthatják, hogy több legyen a zöldfelület. Ez miért történhet meg?
– Számos esetben fordultak hozzánk kerületi lakosok, hogy újítsuk fel a járdát, mert a szomszédban, az út túloldalán is felújították. Általában ilyenkor kis forgalmú utcákról van szó, amelyeken valamikor kétoldali járda épült, de az idők során ezek a járdák leromlottak. Mivel a járdát az egyik oldalon felújítottuk, a másikon is kérik. Úgy gondoljuk azonban, el lehet gondolkozni azon, hogy az önkormányzat a közpénzt ne erre költse egy kis forgalmú utcában, hiszen bőven elég az egyoldali járda. Újabb betonozás helyett inkább zöldítenénk ezeket a területeket, fákat, bokrokat ültetnénk a járda helyére. Ma már, az újonnan aszfaltozott utcákban egyébként is csak az egyik oldalra építünk járdát, hisz bőven elég, és több zöldfelület marad. A lakókat persze előzetesen tájékoztatjuk minden ilyen „beton helyett zöldet” tervről. Előkészítés alatt áll erre a „Zöldfelületbarát utcák” programunk: ez alapján felmérjük, hol van olyan fölöslegesen leburkolt felület, amelyet később zöldíteni lehet.
– A rendelet vitáján hangos kardcsörtetés volt az ellenzék sorain belül is. Kovács István (DK) azt mondta Kerekes Gábornak (Momentum), hogy olyan, mint egy óvodás, aki bevonul a sarokba, mert elvették a labdáját.
– Ez a csendvédelem kapcsán történt, de hadd bocsássam előre, hogy fontos lépéseket tettünk e téren is. Az új rendeletnek vannak zajvédelmi előírásai: új csendvédelmi szabályokat hoztunk az építési tevékenységek, rendezvények vagy más hangforrások esetére. Az említett purparlé azért volt, mert Kerekes úr hiányolta a csendes övezetek kialakításáról szóló részt a rendeletből. Pedig az előkészítésbe őt is bevontuk, beépítettük a megvalósítható javaslatait és megértettük vele, hogy egyelőre vannak jogi és szakmai kérdőjelek az ilyen zónák kijelölésével kapcsolatban. Kovács István pedig a környezetvédelmi bizottság elnökeként azért kritizálta őt, mert ennek ellenére nem állt az előterjesztés mellé. Kerekes Gábornak is elmagyaráztuk, hogy amit jelenleg a zajvédelemről bele lehetett építeni ebbe a rendeletbe, azt bele is tettük. A zajszakértőnk előkészítő munkája nyomán azonban felvetődött, hogy komoly kritériumoknak kell megfelelni azokon a területeken, amelyeket csendes övezeteknek kívánunk nyilvánítani. Például jogszabály írja elő, hogy létesítmény védelmében lehet ilyen zónát kialakítani, és zajméréseket is kell végezni. Először tehát jogértelmezést kell kérnünk, hogy megtudjuk, hol érdemes egyáltalán a közpénzt drága zajmérésekre fordítani. Szörnyű és méltatlan, hogy ebből politikai paláver kerekedett a testületi ülésen. Néhányan az előzetes egyeztetésen mindent értenek, a testületi ülésen viszont értetlenkednek. Mi ennek ellenére a legnagyobb gondossággal fogunk eljárni, és amint tudunk, előre fogunk lépni ebben a kérdésben is, meghozzuk a szükséges és lehetséges döntéseket.
(VH – H. Gy.)
