Elhunyt Veres László

Az alábbiakban közöljük felesége megemlékező sorait.

Veres Lászlót, ahogy mindenki hívta, Veres Lacit számtalan ember ismerte és szerette Budafokon, mert olyan sokféle tevékenységben vett részt. 79 év adatott meg neki. Gépésztechnikusként esztergályos- és autószerelő-műhelye volt.

Amit tett, azt mindig teljes szívvel tette, minden erejét beleadta munkájába.

Hitt az igazságban, és mindig kiállt mellette. Még akkor is, ha veszélyeztette személyes biztonságát, vagy éppen szabad idejének a feláldozásával kellett bonyolult perbe bocsátkozni a közösség érdekében.

1978-ban költözött Budafokra, Rózsavölgybe, ahol családi házat építettek.

Egyik első tevékenysége volt, hogy mint esztergályos kisiparos, belépett az Ipartestületbe, mert előző lakhelyén, Erzsébeten is tagja volt az ottani testületnek.

Ezzel el is kezdődött a kerületben gyümölcsöző és szerteágazó közéleti munkája. Az Ipartestületben hamarosan vezetőségi tag, később a felügyelőbizottság elnöke lett. Több évtizedig dolgozott azért, hogy önálló székháza és megbecsültsége legyen az iparosságnak, ami még a régi világban rangot adott.

Az Ő segédletével rendezték az első igazán színvonalas bált, amiből később hagyomány lett.

Megkezdődtek az iparosokat segítő szakmai előadások.

A rendszerváltás második és harmadik képviselő-testületének a MIÉP színeiben volt tagja 1994–2002-ig, amit nem kis energiát igénylő vállalkozása mellett vállalt.

Meggyőződése volt, mint akkor sokaknak, hogy igazi rendszerváltozást tudunk végrehajtani, és ezért semmilyen erőfeszítést nem sajnált. Hitt benne.

Kezdetben – még székháza nem lévén – az MDF vezetősége a saját lakásán találkozott Rózsavölgyben. Ekkor ajánlotta fel munkáját, ami a plakátragasztástól, szórólapozástól kezdődően a tüntetéseken való részvételen át végül a képviselőség elvállalásáig terjedt.

Önkormányzati képviselősége mellett a Rózsavölgyi Közösségi Ház munkájába mint vezetőségi tag bekapcsolódott.

Kettős tisztségében hatékonyabban tudott segíteni.

Amire nagy szükség is volt, mert Rózsavölgy képviselőjeként mindjárt országos jelentőségű ügybe csöppent. Akkoriban vezették a XXII. és XI. kerület egy részén át a lakott területen egyébként tilos nagy nyomású gázszállító vezetéket. Megvalósítását az óriási lakossági és önkormányzati tiltakozás ellenére sem lehetett megakadályozni, de legalább kisebb módosításokat és nagy szakmai figyelmet el lehetett érni. Ekkor történt, hogy az erőgépek munkájának megkezdése elleni tüntetésen a lakosság fizikailag is ellenállt – és Veres Laci képviselőként inkább hagyta magát megbilincselni, mintsem elengedte volna az általa feltartott markolót.

Emiatt néhány órára rendőri fogdába került, ahonnan a polgármester intézkedésére engedték ki. Ő még ezt is vállalta a közösség igazáért.

Hasonló energiával állt ki a másik nagy rózsavölgyi környezetvédelmi ügyért – amikor az autópályát akarták ezen a zárt völgyön keresztül vezetni.

Mint önkormányzati képviselő, mindent elkövetett, amire felhatalmazása lehetőséget adott.

Amibe belefogott, azt végig is vitte.

Egyik volt képviselőtársa azt mondta róla, hogy az utolsó nagy budafoki emberek egyike volt. Megbízható, talpig becsületes, akinek gerincét nem lehetett megtörni. Épp ezért, mint képviselő, a harmadik ciklusát már nem tudta megkezdeni, mert a választási rendszer forgandó kerekében nem tudott szövetségre lépni a másik indulóval. A szövetség feltétele egy „kis” kérés volt csupán: legyen független, és ne tegye ki pártja, a MIÉP logóját. Ő ezt nem tudta, nem akarta vállalni – így győzött, ahogy mondják, a „nevető harmadik”.

(Veres Lászlóné Marica)

Nyugodjék békében!

Őszinte részvétünket fejezzük ki a gyászoló családnak, osztozunk fájdalmukban!