Ugrás a tartalomra

Elveszett otthonok, meghurcolt családok

2021. február 02. kedd
„Ulmer Schachtel”-en jöttek, marhavagonban telepítették ki őket
Elveszett otthonok, meghurcolt családok

Hetvennégy évvel ezelőtt, január 19-én Budaörsről indult el az első olyan deportálóvonat, amely a svábokat magyar otthonaikból a romokban heverő Németországba, az Egyesült Államok, illetve a Szovjetunió által megszállt területekre hurcolta a II. világháború után. Magyarországon az állam 1946 és 1948 között több százezer német nemzetiségit fosztott meg otthonától, egzisztenciájától, méltóságától, elképzelt jövőjétől, állampolgárságától és sok esetben közvetlen családtagjaitól.

Elveszett otthonok, meghurcolt családokBudafok-Tétényben 1947-ben került sor a kitelepítésre. A magukat német ajkúnak valló svábokat teherautóra ültetették és a hárosi vonatállomásra vitték. Ingó és ingatlan vagyonukat elkobozták, és szülőhelyükről Németországba szállították őket az engedélyezett, legfeljebb 50 kilogrammos batyujukkal.

– A magyar Országgyűlés 2012 novemberében elfogadott határozata alapján minden évben január 19-én, a magyarországi németek elhurcolásának napján emlékezünk meg a svábok gyalázatos kitelepítéséről. Nagytétényben már 2008-ban felmerült a gondolat, hogy sváb őseink tiszteletére hozzunk létre egy emlékhelyet. 2012. augusztus 25-én este 8 órakor ünnepélyesen felavattuk az Angeli úton, a nagytétényi urnatemető mögötti önkormányzati területen a hatalmas mészkősziklából faragott emlékkövet, melynek felállítását a Német Nemzetiségi Önkormányzattal együtt szerveztük. Az emlékhelyet Fülöp Ákos római katolikus plébános áldotta meg – mesélt a kezdetekről a Nagytétényi Polgári Kör elnöke, László Istvánné Éva.

Az emlékhely több elemből álló együttese elsősorban a civil szervezet támogatóinak és tagjainak köszönhető. Az emlékművet Bakó Károly grafikus tervezte, majd segítőivel (Borhi Miklós, Horváth Gusztáv, Horváth József, Horváth Mátyás, Horváth Tibor, Tichy Antal) megfaragta, az emlékparkot Baki László (BV-tempo Kft.) építette ki, az emléktáblát pedig – egy emlékező, festett szöveget tartalmazó csempelap, a szöveg alatt egy Ulmer Schachtel (Ulmban készült teherszállító dereglye – a szerk.) stilizált képével – Bakó Tünde (Talisman Kerámia Stúdió) készítette. A munkálatokban részt vett még: Bogdányi Balázs, Kövesdi János, László István, Méhes József, Molnár Gábor.

A faragott emlékkő a három évszázaddal ezelőtt Budafok-Tétényben letelepedett és 1947-ben deportált sváboknak állít emléket hajóval való érkezésüket és vonattal való távozásukat szimbolizálva.

– 1711-ben hét sváb család lakott Nagytétényben, 1941-ben pedig már több mint háromszáz volt az itt élő német ajkúak száma. Az ő emlékezetükre hoztuk létre a Helytörténeti kiállítóteret is, ahol az egykori Tétény tárgyi emlékeit, a sváb lakások bútorait, konyhai eszközöket, ruházatot és az iparosok szerszámait gyűjtöttük össze. A kiállítás darabjai a családok életéről mesélnek, a betelepült svábok helytörténeti tára, a helyi leszármazottak gyűjteménye – emelte ki a hagyományápolás fontosságát a polgári kör elnöke, aki 2012 nyarán többedmagával a betelepülők őshazájába, Ulmba látogatott, hogy fejet hajtson az elődök előtt, akik a XVIII. század elején innen érkezhettek „Ulmer Schachtel”-en a Dunán végighajózva.

(Tamás Angéla)

Elveszett otthonok, meghurcolt családok