Emléktábla a szegények orvosának

Emléktáblát avattak dr. Takács Pálnak a róla elnevezett parkban vasárnap Budafokon. Németh Zoltán alpolgármester, a térség képviselője idézte a kezdeményezőket: utcák és terek őrzik azon személyek nevét, kik tevékenységükkel, életvitelükkel sokak számára példát mutattak, és sokat tettek az emberekért. Élt és dolgozott Budafokon egy orvos, dr. Takács Pál, akiről ugyanez bőven elmondható, de nevét a temetőn és az őt ismerő élő emberek emlékezetén kívül sehol semmilyen emlék nem őrzi. Ezzel kereste meg nemrégiben a Budafoki Református Gyülekezet és hozzá csatlakozva a Budafoki Péter-Pál Utca és Környéke Polgári Kör. Azt javasolták, hogy dr. Takács Pálról nevezzék el az egykori házának helyén lévő parkot. Az alpolgármester hozzátette: öröm az önkormányzat számára, hogy a kérésüket teljesítheti.

Dr. Takács Pál Budafok nagyra becsült, közszeretetnek örvendő, emblematikus alakja volt, nemcsak a kerületiek orvosa volt, de világháborús és ötvenhatos hős is. 
Az ostrom alatt a budafoki tüdőszanatóriumból az orvosok elmenekültek, egy apáca és talán még egy ember maradt a személyzetből. Takács doktornak könyörögtek, hogy menjen oda, próbálja a sebesülteket, betegeket ellátni. A Plébánia utcai házból átköltöztek az öt gyermekkel és várandós feleséggel a szanatórium légópincéjébe. Itt született meg 1945. január 6-án a bombázások alatt hatodik gyermekük, Zsuzsanna.

Takács doktor ellátott mindenkit, akit az utcáról bevittek a szanatóriumba. Gyakran orosz sebesült katonákat is, akik néha egy fél lovat vittek neki hálából. Ebből nemegyszer húslevest főzetett a feleségével, és szétosztotta a betérő, régóta éhező embereknek. A szegényeknek sok esetben maga vásárolt gyógyszert, ezért a szegények orvosának is nevezték.

Takács doktor a helyi közéletben is aktívan részt vett. 1945-ben megválasztották a Kisgazdapárt budafoki elnökének. A háború utáni rendszer a családra rányomta az „osztályidegen” jelzőt. Emiatt gyermekei továbbtanulását is megakadályozták.

Az 1956-os forradalom idején a Forradalmi Bizottság és az újjáalakult Kisgazdapárt helyi elnökének választották, és kikérték véleményét az átalakulással kapcsolatos megbeszéléseken. 1957 áprilisában letartóztatták. Takács Pál ellen a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vádjával indult büntetőeljárás. Dr. Takács Pált életfogytig tartó börtönre, továbbá 10 év jogvesztésre és teljes vagyonelkobzásra ítélték. A börtönben súlyos beteg lett, végül 1963 márciusában szabadult. Ezután üzemorvosként is dolgozott, mielőtt nyugdíjba vonult, majd visszavonultan élt a Plébánia utcai lakásban, 1977. július 23-án bekövetkezett haláláig. (VH)