Beérett a kerületi önkormányzat, Karsay Ferenc polgármester és a helyi képviselők lobbitevékenysége. A Karácsony Gergely vezette főváros úgy döntött, hogy mégis megszünteti Budafok belvárosában a tarthatatlan állapotokat, és felújítja a fenntartásába tartozó Kossuth Lajos utcát. Mint arról korábban beszámoltunk, Karsay Ferenc polgármester már a nyár folyamán levélben fordult Havasi Gábor fővárosi képviselőhöz, a főpolgármester tanácsadójához, valamint Tóth Endre és Kerekes Gábor kerületi képviselőkhöz a Kossuth Lajos utca felújítása kapcsán. Mivel a döntéseket az ő pártjukhoz tartozók hozzák a budapesti közgyűlésben, arra kérte őket, hogy segítsenek a kerületi emberek egyik legalapvetőbb problémájának megoldásában.

Karácsony Gergely ugyanis egész Budafok-Tétényt megdöbbentve akkoriban úgy döntött, hogy Budafok főutcája, a Kossuth Lajos utca helyett a kerület életében jóval kisebb jelentőségű Kővirág sort újíttatja fel.

Karsay Ferenc polgármester ezt követően több fórumon is egyeztetésbe kezdett, többek között a főváros illetékes vezetőivel. ígéretet is kapott arra, hogy a Kossuth Lajos utca felújítására is igyekeznek forrásokat találni a fővárosnál. Időközben az ellenzéki képviselők sem voltak tétlenek, nemrég pedig ezek az erőfeszítések eredményre is vezettek. Karácsony Gergely főpolgármester november 26-án elfogadta azt a közgyűlési előterjesztést, amely szerint a fővárosi önkormányzat 2021-ben felújítja a Kossuth Lajos utcát.
Karsay Ferenc polgármester lapunknak elmondta, köszönet illeti a fővárost a döntésért, hogy felújítják a Kossuth Lajos utcát, a kérés már csak az, ezt hogyan hangolják majd össze a Tóth József utcai körforgalom építésével.

A napokban a Savoyai Kör résztvevőjeként a kerület vendége volt Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára. Fürjes Balázzsal Szepesfalvy Anna, Budafok-Tétény alpolgármestere beszélgetett, az interjút a koronavírus miatt ezúttal felvételről sugározták. Fürjes szerint Budapest szinte minden közlekedési problémája arra vezethető vissza, hogy békeidőben a hétköznapokon napi egymillió ember indul el autóval a külső kerületekből és az agglomerációból Budapest belső részei felé. Ezt a forgalmat kell levezetnie a kerületeket átszelő főutaknak, például nálunk a hatos útnak vagy a Kossuth Lajos utcának, de ezt nem mindig sikerül torlódások nélkül teljesíteni. Ezért jelenleg a tömegközlekedés, azon belül is elsősorban annak kötött pályás válfajának fejlesztése, a külső körúti kapcsolatok és az új hidak ki-, illetve megépítése, valamint a fontos stratégiai pontokon P+R parkolók létesítése a legfőbb cél. Ezek együttesen szolgálnák azt az alapelvet, hogy akinek nem a Belvárosban van az úti célja, az se a saját utazási idejét, se a terület forgalmát ne növelje azáltal, hogy kénytelen arra menni.

Az említett fejlesztésekben kulcsszerepe lesz a XXII. kerületnek, hiszen a Galvani híd, a déli körvasút és a dél-budai fonódó villamoshálózat egytől egyig sarokpontja a fővárosi és agglomerációs közlekedés átalakításának. A dél-budai villamosvonal meghosszabbításáról azonban egyelőre vita van a kormány és a főváros vezetése között. Előbbi ugyanis mind a felelősséget, mind a finanszírozást vállalja, azonban emellett arra is biztatná Budapestet, hogy szerezzen be 50 új, alacsony padlós villamost. Ezt a főváros ráadásul kedvező, 2014-es árakon tehetné meg az év végéig – köszönhetően annak, hogy anno Tarlós István és Vitézy Dávid olyan szerződést tudott kötni, amely ezt lehetővé teszi. Erre a kormány szerint van pénze a fővárosnak, egyrészt 224 milliárd forint likvid készpénzállomány, másrészt egy 61 milliárd forintos, kormánytól kapott hitelkeret, valamint 60 milliárd forint további kormánytámogatás formájában. Karácsony Gergely főpolgármester viszont a 61 milliárdos keret további, 70 milliárd forinttal való növelését kérte.