Fiatal csapat, jó hírű óvoda
– Közel 35 éve van az óvodapedagógusi pályán, hogy kezdődött ez a hivatás?
– Már óvodáskoromban elhatároztam, hogy ha nagy leszek, óvó néni leszek. 1975-ben végeztem és 1981 óta dolgozom itt a kerületben, elsőként az Anna utcai Óvoda lakás-tagóvodájában mint intézményvezető-helyettes, majd 1984-től a Rózsakerti Óvodában, hol rövid idő elteltével már vezetőhelyettesnek neveztek ki.
– A sok vezetői munka mellett mennyi ideje volt és van a gyerekekkel foglalkozni?
– Sokat voltam gyerekek között, de nem eleget. Most már nemcsak az óvodáskorú gyerekekért rajongok, hanem – nekik is köszönhetően – általában a szeretet hatja át az egész életemet. Az óvodás korosztály áll a legközelebb a szívemhez, mert ők még őszinték, szókimondók, tudnak álmodni, és ezek számomra nagyon fontosak.
– Az eddigi pályafutása alatt milyen alapelvek szerint élt és dolgozott?
– Én mindig szerettem azokon a pontokon lenni, ahol az új dolgok történnek. Hamar észrevettem, hogy előre haladni és eredményeket elérni csak csapatban lehet. Vezetőként mindig fontos volt számomra, hogy az óvó néniket felvidítsam, ha gondjuk volt, hiszen a kollégáknak is jólesik a törődés, és a gyerekek is megérzik, ha nincs valami rendben.
– Az óvónői évek közül melyek voltak a legemlékezetesebbek?
– Szerencsés voltam, mert amikor vezetőhelyettesként dolgoztam, akkor volt saját csoportom. A mindennapi problémákat elfeledtette velem, amikor bemehettem a gyerekek közé, és újra visszanyertem a jó kedvemet. A Rózsakerti tagóvodában sikerült egy olyan fiatal csapatot összegyúrni, akikkel nagyon sok mindent elérhettünk. Az óvodát jó hírűvé tettük, ami csak csapatban sikerülhetett.
– Az Egyesített Óvoda általános vezetőhelyettese 2008 óta. Milyen volt részt venni ennek az új intézményrendszernek a kialakításában?
– Izgalmas feladat volt, szeretem a kihívásokat, így nagy lelkesedéssel vágtam bele. A sok új feladat és papírmunka mellett is van még kapcsolatom a gyerekkel. Most lesznek a beiratkozások, amikor arra szoktam kérni a szülőket, hogy hozzák magukkal gyermeküket is, így én tudok velük beszélgetni. Sok szülő nem is érti, miért a gyerekkel beszélgetek többet. Erre azt szoktam mondani, hogy az ő vágyait szeretnénk teljesíteni az óvodákban, ezeket kell megismernem először. (Viszkocsil Dóra)
