Film, kiállítás, koncert

A Magyar kultúra napját ünnepeltük január 22-én, amely napon 1823-ban Kölcsey Ferenc letisztázta és dátummal jelölte a Himnuszt Csekén. Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra is, hogy felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket. Fasang Árpád zongoraművész szavai szerint „ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa, a világ kultúrájának.” Budafok-Tétényben is több helyszínen emlékeztek meg erről a neves napról.

Filmben mondom el

A Magdolna Udvarban filmvetítéssel egybekötött eredményhirdetést tartottak január 22-én. A Magyar kultúra napja alkalmából szervezett rendezvényen a Klauzál Ház és az Időkép időjárás portál által októberben meghirdetett kisfilmpályázat tíz legjobb alkotását láthatták az érdeklődők. A beérkezett, legfeljebb háromperces pályaműveket a zsűri elnöke, Bubryák István filmrendező értékelte, a díjakat a Klauzál Ház igazgatója, Gazdik István adta át.

A kreatív alkotók a Filmben mondom el címmel meghirdetett kisfilmpályázaton két kategóriában versenyezhettek. Két ismert idézet valamelyikét használhatták vezérfonalnak, vagy Pilinszky János Aranykori töredék című versének két sorát: „Kimondhatatlan jól van, ami van. Minden tetőről látni a napot”, vagy a Kowalski meg a Vega zenekar Lélekszerelő című számának szövegét: „Szerintem szép vagy, / Szerinted meg nem. / Pedig ugyanazt látjuk, / csak másféleképpen”.

A pályázat legjobbjának Körtési András Aranykor című alkotását találta a zsűri, II. helyezést ért el Mucha Oszkár Jól van, ami van című filmje, III. díjjal a Kósa Norbert–Petőcz Panna–Bajnok Dávid filmkészítő trió Tetőterasz című filmjét értékelték. A díjakat a zsűriben is helyet foglaló Időkép időjárás portál ajánlotta fel a győzteseknek (IP kamera, kézi stabilizátor mobiltelefonhoz, LED körlámpa telefontartóval). Radóczy Mária, aki évek óta segíti és támogatja a tehetséges, kreatív fiatalokat, különdíjat ajánlott fel a negyedik legjobb pályamű elkészítőjének. A tűzzománcművészről készült képzőművészeti albumot (Álmodni mertem) és a tízezer forintot idén Simits Zsuzsanna vehette át Ajándék című kisfilmjéért.

Bárzongorától a koncertteremig

Cziffra Györgyre emlékezünk a Klauzál Ház aulájában, ahol Cziffra100 címmel nyílt kiállítás szombaton késő délután. A falakon lévő tablók bemutatják a művész életútját, a pályakép fejezeteihez újsághírek, kritikák, a tényekhez szubjektív kommentárok társulnak. Olvashatunk Puskás Ferencről, aki lokálból lokálba követte a művészt a pesti éjszakában, hogy hallhassa játékát, és Cziffra zenéhez való újszerű viszonyáról is, amelyet részben roma származásának, részben személyiségének köszönhetett. A hajdan a Bálvány utca 25. szám alatt lakó Cziffra György a zenélést szórakoztatásnak fogta fel, amelynek szerinte nemcsak mélynek és tartalmasnak, hanem izgalmasnak, vibrálónak, sziporkázónak és örömtelinek kell lennie.

A kiállítást Beke Farkas Nándor, a 100 Tagú Cigányzenekar elnöke nyitotta meg, aki kiemelte, hogy Cziffra György budapesti koncertjei során több alkalommal meglátogatta zenekaruk próbáit, és elismerő szavai önbizalmat adtak az 1985-ben alakult együttesnek. Az 1994 januárjában elhunyt, világhírű, cigány származású zongoraművész együttesük örökös tiszteletbeli elnöke.

A megnyitón, amelyen a 100 Tagú Cigányzenekar zenésze, Vadász László cimbalmozott, elhangzott, hogy Cziffra György világhírű magyar zongoraművész születésének 100. évfordulóját Magyarország hivatalosan emlékév keretei között ünnepli, valamint az UNESCO nemzetközi szervezete is felvette a közösen ünnepelt évfordulók sorába.

A Cziffra György-emlékév programjai Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész művészeti vezetésével, egyedülálló szakmai összefogás keretei között valósulnak meg, számos hazai és külföldi intézmény, zenekar, partner áll társszervezőként az események mellett. A száznál is több emlékévi esemény 15 ország 36 városában, több mint száz művész közreműködésével valósul meg.

A Cziffra100 emlékév a Miniszterelnökség, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, és az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásának köszönhetően valósul meg a Bethlen Gábor Alapkezelő segítségével.
A kiállítás április 4-ig látogatható.

Orgonakoncert az ökumenikus imahéten 

Január 16-án elkezdődött az Ökumenikus Imahét, amelyen a magyarországi keresztények, felekezeti hovatartozás nélkül, közösen vesznek részt. Ezen a nyolc napon a napkeleti bölcsek történetének egy-egy mozzanata jelent meg az igehallgatók előtt.

A Budafok-Tétényben működő keresztény felekezeteknek január 20-án, csütörtökön Pocsaji Miklós református lelkész (Albertfalva) tartott közös imaalkalmat az evangélikus templomban. Pénteken a baptista imaházban Ailer Gáspár római katolikus plébános misézett, szombaton a református templomban Papp János baptista lelkipásztor hirdetett igét, vasárnap pedig Hokker Zsolt evangélikus lelkész tartott istentiszteletet a katolikus templomban. A Magyar kultúra napján este hét órakor gyönyörű orgonakoncert kezdődött a budafoki Szent Lipót-plébániatemplomban. A szeptembertől a Savoyai Jenő téren lévő templomban kántori szolgálatot ellátó Filep Xavér játszott olyan zeneszerzők műveiből választva műsorát, mint Erkel Ferenc, Liszt Ferenc, Kodály Zoltán, Egressy Béni vagy Lisznyai-Szabó Gábor. A Szózat és az Esti dal mellett felcsendült többek között a Régi magyar himnusz, és improvizációkat is hallhattunk a huszonkét éves orgonistától.

Tamás Angéla