Hírek

„Filmterápia” büszkeségeinkkel
Zakariás József játéka, Kolonics György és Wichmann Tamás lapátolása videón
2020-04-15

Ezekben a koronavírus sújtotta napokban sokaknak egy kicsit túl sok is van abból, amiből rendszerint a legkevesebb jutott. No, sajnos nem a pénzre gondolhatunk, hanem az időre. Ha tehetjük, használjuk ki értelmesen ezt az időszakot, és nézzünk például olyan sportfilmeket, amelyeken Budafok sporthősei varázsolnak a labdával vagy verik a világot kenulapáttal.

Zakariás József (képünkön jobbra) az Aranycsapat elfeledett szürke eminenciása. Szürke? Nem is olyan biztos. „Zaki” – aki 1924. március 5-én az akkor még önálló Budafokon született, a Damjanich utcában, és 1941-ig a BMTE labdarúgója volt – nagyszerű labdarúgó volt, nem véletlenül igazolta le 1951-ben a kor egyik sztárcsapata, a Vörös Lobogó (MTK). A remek balfedezet tagja volt az 1952-ben, Helsinkiben olimpiai bajnoki címet szerző Aranycsapatnak, végigjátszotta 1953. november 25-én a Wembley-ben a 6:3-at, az Évszázad mérkőzését, és 1954. július 4-én részese volt a világbajnoki döntőben, Bernben az NSZK-tól elszenvedett 3:2-es vereségnek.

Olvasóinknak az Évszázad mérkőzésének filmjét ajánljuk Szepesi György tolmácsolásában, Grosics Gyula és Buzánszky Jenő megjegyzéseivel. Aki rászán másfél órát, az megrökönyödve tapasztalhatja, hogy a „szürke” Zakariás a mezőny egyik legjobbja. „Zakinak” nincs rossz megmozdulása, afféle beállósként korát legalább tíz évvel megelőzve akasztja meg az angol támadásokat, és minden megszerzett labdát emberhez – többnyire Bozsikhoz – passzol. Világklasszis teljesítmény. Íme a videó:

Kolonics György, a kétszeres olimpiai bajnok kenus sportága óriása volt, sajnos a múlt idő 2008. július 15. óta indokolt, lassan tizenkét éve nincs közöttünk „Kolo”. A páratlan technikájáról világhíres kenus a Lágymányosi Szpariban ismerkedett meg a sportággal, ami ugyan néhány kilométerre kerületünk határán túl van, de Kolo akkor is ezer szállal kötődött Budafokhoz. Miután második olimpiai bajnoki címét is megszerezte, 2000-ben Budafok díszpolgára lett, majd halála után a kerületi sportiskolát róla nevezték el (Kolonics György Általános Iskola és Köznevelési Sportiskola).

Varga András filmrendező lírai szépségű portréfilmet forgatott a nagyszerű sportemberről „...és az ég a vízre ráhajolt...” címmel. Az alkotás az alábbi linken tekinthető meg, garantáljuk, hogy érdemes megnézni!


Wichmann Tamás – bár nem nyert olimpiát – egész egyszerűen a kenukirály volt. A kilencszeres világbajnok idén február 12-én hunyt el hosszas betegeskedés után. Tamás tősgyökeres budafoki volt, itt lakott a Kertész utcában (a Gádor utca mellékutcája, a temető mellett), s bár legendás kocsmája, a Szent Jupát a VII. kerületben volt, élete végéig budafokinak vallotta magát.

Wichmann még megérhette, hogy a Nemzeti Színházban átadták neki az Életműdíjat, beszéde közben a fél ország zokogott. Kövessy Róbert rendező a Szent Jupát bezárása alkalmából 52 perces portréfilmet forgatott az akkor már nagybeteg Wichmannról. A Magyar lapát című dokumentumfilm itt megtekinthető.

(Ch. Gáll András)