Főhajtás a kommunista diktatúra áldozatai előtt
Budafok-Tétény önkormányzata a Kommunizmus áldozatainak emléknapja (február 25.) alkalmából koszorúzással egybekötött megemlékezést tartott a Városházán, az ’56-os emlékműnél és dr. Takács Pál emléktáblájánál. A visszaemlékező műsort a Záborszky Nándor Teremben rendezték meg, ahol Karsay Ferenc polgármester köszöntötte a résztvevőket.
– Az Országgyűlés 2000-ben hatályba lépett határozatával minden év február 25-ét a Kommunizmus áldozatainak emléknapjává nyilvánította. 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen, mindenféle vizsgálat nélkül, majd hurcolták a Szovjetunióba Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát. Ez a nap a totális diktatúra kezdetét jelentette, kilenc évig tartó önkényes fogva tartása pedig a demokratikus jogok semmibevételének szimbóluma lett. A kommunista diktatúrák világviszonylatban 100 millió, Kelet-Közép-Európában 1 millió halálos áldozatot követeltek, és még ennél is több embert vallattak, kínoztak, üldöztek, tettek tönkre testileg és lelkileg.
Megemlékezésünkkel előttük hajtunk fejet – emelte ki az emléknap jelentőségét a kerület vezetője.
Németh Zsolt országgyűlési képviselő bemutatta az ünnepi megemlékezés vendégét, a nyolcvanéves M. Kiss Sándor Széchenyi-díjas történészt, beszélt a munkásságáról, és felelevenítette amerikai találkozásukat is.
– M. Kiss Sándor a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum főigazgató-helyettese. Fő kutatási területe az 1956-os forradalom körüli időszak, a szabadságharc és az azt követő megtorlás. Tinédzserként már ő maga is részese volt az ’56-os eseményeknek, és ez olyan nyomot hagyott benne, annyira mélyen beleivódott a gondolkodásába, hogy ennek kutatására tette fel az életét – mondta Németh Zsolt, majd átadta a szót M. Kiss Sándornak.
A professzor emeritus személyes emlékein keresztül beszélt a kommunista diktatúra időszakáról, arról, hogy élte meg kicsi gyerekként az ötvenes évek legelejét, 1956-ról és az utána következő megtorlásokról.
– Akkor vagyunk szabadok, ha egy független államban élhetünk, jogunk van a tulajdonhoz és szabadon gyakorolhatjuk a hitünket – emelte ki beszédében a történész.
A megemlékezésen Baranyi Szabolcs csellóművész játékát követően kerületünk vezetői és díszpolgárai, a közintézmények, szervezetek, a pártok képviselői és civil emlékezők megkoszorúzták a Városháza előtt álló 1956-os emlékművet, majd átvonultak dr. Takács Pál emléktáblájához, ahol közösen elénekelték a 90. zsoltárt, és elhelyezték az emlékezés virágait.
Tamás Angéla