Fradi-sas a Gádor iskolában

Az egyik legnépszerűbb magyar labdarúgó volt a Gádor Általános Iskola vendége a napokban. A sportrajongó diákok legnagyobb örömére a budafoki intézménybe Gera Zoltánt hívták meg, aki szívesen beszélt magáról, és szívesen osztogatta az óra végén az autogramokat. Az egyórás találkozó nagy élmény volt a gyerekeknek, akik lehet, hogy az ismert focista miatt kapnak majd kedvet a labdarúgáshoz.

A Gádor Általános Iskola tornatermében a négyszáz fős tanulógárdából legalább másfél százan tolongtak, hogy láthassák Magyarország talán leghíresebb focistáját, a 96-szoros válogatott Gera Zoltánt, akinek a jelenléte Kákonyi Vivien testnevelő tanár férjének, a telki edzőcentrum vezetőjének volt köszönhető. Vetélkedővel indult a jó hangulatú találkozó, kérdéseket tettek fel a klub részéről a csapattal kapcsolatban, és aki helyesen válaszolt, egy Fradi-pólóval, -sapkával vagy -sállal gazdagodott. Ezután viszont Gera Zoltánra záporoztak a kérdések, amelyekből néhányat összegyűjtöttünk, hogy a válaszokkal együtt közreadjuk:
– Melyik tantárgy volt a kedvence?
– Az ének és az osztályfőnöki – mondta nevetve. – De természetesen a testnevelés, és talán sokak meglepetésére a matematika.
– Hogyan lett focista?
– Egy testnevelő tanár választott ki az iskolában, úgy látszik, tehetségesnek tartott.
– Hogyan emlékszik vissza az Európa-bajnokságra és a góljára?
– A legszebb emlékeim közé tartozik, és örülök, hogy a portugálok elleni gólom a tornán szépségdíjas lett.
– Milyen híres embernek lenni?
– Nem tekintem magam annak, inkább ismert embernek.
– Ki a példaképe a labdarúgók közül?
– Maradona és Káká, nagyon szerettem a játékukat.
– Ki a legjobb barátja a válogatottban?
– Király Gabi az egyik legjobb barátom, de igyekszem a többiekkel is jóban lenni.
– Meddig akar még játszani a válogatottban?
– Amíg hívnak, és amíg hasznosnak érzem magam a csapatban. Egyelőre nem érzem a koromat, még nem tervezem szögre akasztani a cipőt a klubomnál sem.
– Milyen évet zár?
– Az eddigi egyik legjobbat, és nemcsak az Európa-bajnoki szereplés miatt, hanem azért is, mert a világbajnoki selejtezőket is győzelemmel zárhattuk hazai közönség előtt. Igaz, egy összefejelésnél megsérült az arcom, de nem súlyos.
– Sportolnak a gyerekei?
– A kislányom harmadik osztályos, ő tornász, a kisfiam még csak ötéves, ő inkább egyelőre játékvonatozik…
A találkozó után Gera Zoltán néhány dedikált fényképet osztott ki a gyerekeknek, de olyan sokan ostromolták meg, hogy nem mindenkinek jutott belőlük. Ezért megígérte, hogy hamarosan küld az iskolába egy újabb csomaggal.

(Temesi László)